Macskazene Ybl Miklósnak

A macskazenékről, az általában este-éjszaka rendezett csúfondáros tüntetésekről hallhattuk a városi képtárban nemrégiben Gelencsér József jogász, néprajzkutató előadását. Kiderült: figyelmét a legendás építész, a fehérvári születésű Ybl Miklós életének egy apró momentuma keltette fel a téma iránt. A jogtörténet, a népi jogélet szemszögéből vizsgálódott, de előadásában építészettörténeti, társadalomtörténeti összefüggésekre is rámutatott. Ahogy a zsúfolásig megtelt freskós teremben hallgatóságának elmesélte: Ybl Ervin művészettörténész könyvet szentelt rokona, Ybl Miklós építész alkotói tevékenységének. Ebben a kötetben rövid utalás olvasható az Ybl Miklós ellen rendezett macskazenéről, ami 1865. október 9-én esett meg: 30-40 asztaloslegény zajos tiltakozást csapott és beverte Ybl Üllői úti lakásának ablakait.

Gelencsér József

Az ügy előzményéhez tartozik az ideiglenes képviselőház építésének históriája. Közismert, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése, a megtorlás időszaka, majd a Bach-korszak után az enyhülés jelei 1860-61-ben kezdtek mutatkozni. 1865-ben visszaállították a Magyar Királyi Helytartótanácsot és I. Ferenc József, az uralkodó, december 10-ére összehívta az országgyűlést. Nagy vita után az is eldőlt, hogy az országgyűlésnek Pesten kell üléseznie. De melyik épület lesz alkalmas erre? Ferenc József elrendelte, hogy a célnak megfelelő helyiséget kell létrehozni. A bejárások után úgy döntöttek, hogy a felsőház számára a Nemzeti Múzeum egyik termét kell átalakítani. A képviselőház megépítésére pedig egy Sándor (ma Bródy Sándor) utcai, Pest szabad királyi város tulajdonában álló telek volna alkalmas. Ott akkor a szekerészeti katonaság laktanyája állt. A képviselőház megtervezésére több építészt felkértek, akik vállalták, öt nap alatt benyújtják elképzeléseiket. Végül Ybl Miklós tervét fogadták el, s mivel a telek átadásáról (annak feltételeiről) is sikerült Pesttel megállapodni, szeptemberben rohamléptekben kezdődhetett a munka.

Ybl Miklós, Fehérvár szülötte, a legendás építész

Gelencsér Józseftől azt is megtudtuk: az építkezés iramáról és a macskazene okáról a korabeli lapok beszámolóira támaszkodhatott a kutatás során. Kiderült, hogy Ybl a gyorsaság miatt az építésre csak késve kért engedélyt, novemberben pedig nyilvánvalóvá vált, hogy bár az épület elkészül, az első üléseket mégsem fogják az új képviselőházi épületben megtartani, mert a falak még nedvesek. Így végül a Nemzeti Múzeum nagytermében üléseztek.

Ennek ellenére a közreműködők hatalmas munkát végeztek, Ybl Miklóst Ferenc József ki is tüntette. Ybl neoreneszánsz stílusú épületét csak 1866. április 11-én vették át képviselőház céljára. Nos, a sietség volt az okozója az Ybl elleni tiltakozásnak is. Ybl ugyanis, hogy az országházban minél előbb elkészüljön a belső berendezés, a temérdek asztalos munkát a gyakorlottabb bécsi iparosokra bízta. Nem szegett szabályt, csupán kihasználta a kialakuló polgári társadalom szabad versenyének lehetőségét. Ám tettét sokan magyartalannak bélyegezték. Az asztalos legényeket a döntés szakmai önérzetükben is sértette. Ezért bosszúból macskazenéltek, randalíroztak a lakásánál. A korabeli Vasárnapi Újság az esetről azt írta: A kapitányság 24 asztaloslegényt befogott, kik a kihágásban részvételüket be is vallották, s ennélfogva a bűntető törvényszéknek lettek átszolgáltatva.

Korabeli karikatúra a macskazene szokásáról

Gelencsér József elmondta: Ybl eljárásának normasértővé minősítése, a közösségi szankció, az együttes vonulás, az otromba zajkeltés megfelel a népi jogszokás gyakorlatának. A macskazenéről a középkortól vannak adatok, a legkorábbi Franciaországból. Nem véletlen, hogy a francia kifejezés, a charivari egész Európában ismertté vált. Az álszerenáddal a közösség valakit büntetett, a közösségi normák megsértése miatt.

A cselekményt 1865-ben a hatóságok általában kihágásnak minősítették. Gelencsér József érdekes jogtörténeti összefüggésekre is felhívta a figyelmünket, amikor azt vizsgálta, vajon mi volt akkoriban a jogalapja a hatóságok eljárásának, és miféle szabályozás volt érvényben. A korabeli jogszabályok gyűjteményébe - a jogászok számára különösen becses kötetekbe - bele is lapozhattunk.

Az ideiglenes képviselőház Pesten. (Slowikowski Ádám litográfiája, 1866.) A magyar építészet- és politikatörténet fontos épülete ma az olasz állam tulajdona: az Olasz Kultúrintézet működik benne - ez is kiderült Gelencsér József
előadásából

A közösségi normasértők igen gyakran az erkölcsi szabályok, különösen a házassággal és a nemi erkölccsel kapcsolatos előírások ellen vétettek. A 19. században, főként 1848-ban és azt megelőzően viszont sokan kaptak macskazenét politikai okból. Általában a polgári reformok hívei fejezték ki véleményüket macskazenével, ami végső soron a tisztelgő, elismerő fáklyásmenet ellentétének is tekinthető. A 19 század második felében azonban gazdasági vagy szociális indokok miatt is történt macskazene, végső soron ez okból tiltakoztak a legények a legendás építész, Ybl házánál is.

A 19. században a pesti ifjúság mindig készen állt a tisztelgő fáklyás felvonulásra vagy ellentétére, a macskazenére. Utóbbinak semmi köze a bajuszos kedvenchez: a macskazene vagy charivari, mint közösségi büntetés igen elterjedt volt akkoriban.