A trianoni döntés történelmi háttere

„Történetírás szempontjából 1996, az államalapítás millecentenáriuma úgy múlt el, hogy alig vettük észre. Az ezredfordulón a magyar állam fennállásának ezeréves évfordulója már egy kicsit jobban sikerült, de legutóbb, a 100 éve kitört nagy háború kapcsán sem születtek nagy, átfogó történelmi munkák. Ennek okán, ha ilyet akarunk a kezünkbe venni, egészen a 80-as évekig kell visszamennünk”, mondta Gulyás László.

Még 1918-ban is volt olyan terv, amelynek értelmében a monarchiát nem megcsonkították, hanem megnövelték volna

Ezért született meg 2006-ban egy szegedi történész műhely, a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására, amelyhez száznál is több kiadvány, illetve több tucat konferencia köthető. És ebben a műhelyben született meg az I. világháború centenáriumának kapcsán az ötlet a trianoni békediktátum történetének megírására. Trianon nagy háború alatti előzményei, az Osztrák–Magyar Monarchia bukása 1914–1918 címmel nagy vállalkozásba vágta a fejszéjét a professzor és 31 szerző, hiszen a tervek szerint a témát alaposan, 7 kötetben kívánják körbejárni. Az első 3 kötet kimondottan a magyar eseményekről szól majd. A 4. kötet egy nagyívű kitekintés lesz, térképekkel, magyarázatokkal, míg a további kötetekben dokumentumok és kronológia segíti a jobb megértést.

A főszerkesztő kiemelte, büszke rá, hogy 31 szerzőt sikerült összehozni már az első kötet megírására is – ez a későbbiekben reményei szerint bővül majd –, akik között vannak fiatalok és idősek, egyetemi oktatók és különböző intézetek munkatársai, szakértők és résztémaszakértők, hiszen ekkora lélegzetű munkát egy ember nem tudna megírni. Az első kötetről a számok nyelvén szólva elhangzott, hogy 1 millió 800 ezer karaktert tartalmaz, ami 45 nyomdai ív, 594 oldal. Mindehhez 1641 lábjegyzet készült és 80 ezer karaktert tesz ki a bibliográfia. Monarchiáról szóló munkák között pedig egyedülálló újdonság, hogy 13 nyelvű rezümével, tartalmi kivonattal látták el a kötetet: a monarchia 11 nyelvén, illetve a tudomány két nyelvén, angolul és franciául adtak a munkáról áttekintést. Az első rész 8 fejezetet tartalmaz, amelyből képet kaphat az olvasó az Osztrák–Magyar Monarchiáról, aztán arról, hogy az antant tagjai, háborús ellenfeleink milyen ambícióval indultak a monarchiával szemben.

Ebből többek között kiderül, hogy egészen 1917-ig senki sem akarta a monarchiát felszámolni és Magyarországot feldarabolni, legfeljebb kisebb csonkítások ötlete vetődött fel, de ezek messze álltak a későbbi békediktátumban foglaltaktól. Szó esik a háború alatt folytatott különbéke-kísérletekről is, illetve arról, milyen elképzelések voltak a Monarchia átmentésére. Még 1918-ban is volt olyan terv, amelynek értelmében a monarchiát nem megcsonkították, hanem megnövelték volna. A sors iróniája, hogy 1918 őszén, amikor döntési helyzet állt elő a hadszíntéren, éppen a monarchiaellenes erők kerekedtek felül a monarchia mellett állókkal szemben, és az Osztrák–Magyar Monarchia gyakorlatilag 6 hét alatt – 1918 szeptemberében a balkáni front áttörésétől november közepéig – eltűnt a térképről. Hogy hol és pontosan mi történt ez idő alatt, az is kiderül az első kötetből.