Egy példaképnek állított emléket Simek István Bakonycsernyén

– Az emlékpark fenntartására nem mondhatom, hogy hobbi, mert úgy érzem, ez azon már túlmutat. 1996-ban Bakonycsernyén Hegyi Imre szülőházánál emléktáblát avattak, ezt követően kezdtem komolyabban érdeklődni a néprajzkutató-muzeológus munkássága iránt. 2011-ben hármas évfordulója volt Hegyi Imrének: születésének 90., házasságának 50. és halálának 20. évfordulója. Azon tanakodtam, hogyan lehetne minderre méltóképp emlékezni. Ekkor jutott eszembe, hogy van egy körülbelül egyhektárnyi területem, amelyet ha rendbe teszünk, egy kellemes, az év minden szakában megközelíthető hely lenne, méltó emléket állítva Hegyi Imrének – mesélte a park létrejöttének történetét Simek István, akivel éppen 70. születésnapján beszélgettünk.

– Felkerestem a Fejér Megyei Természetbarát Szövetséget, akik szimpatizáltak a kezdeményezésemmel. Úgy éreztem, hogy ha egy ilyen szervezet mellettem áll, akkor reális célkitűzés lehet az emlékpark megvalósítása. Jó néhány ismerőssel összefogtunk, így a park önerőből, magánszemélyek munkájából és anyagi forrásából valósult meg. Az avatásra négy hónapnyi tereprendezési munkálat után, 2011 nyarán került sor. Ekkor úgy gondoltam, az időre bízom, van-e létjogosultsága ennek a parknak. Eltelt kilenc esztendő, múlt vasárnap volt a legutóbbi, kilencedik alkalommal szervezett dr. Hegyi Imre-emléktúra, és elmondhatom, hogy az ország minden részéről érkeztek túrázók. Célom, hogy aki ide látogat, az maradandó élményekkel gazdagodjon – tette hozzá az emlékpark alapítója.

Az emlékpark létrehozásának ötletét nem mindenki fogadta pozitívan, ám Simek István elhivatottsága nem ismert határokat. Eltervezte, véghez vitte.

– A környék erdészeti vezetői le akartak beszélni a park létrehozásáról, mondván, hogy az emberek úgyis tönkreteszik majd. Én erre azt mondtam, hogy ha tönkreteszik, újra megépítem, mert ez az ember az élete során tett cselekedetei alapján, mind­azon megpróbáltatások után, amelyeken keresztülment, megérdemli, hogy méltóképp emlékezzen rá az utókor. Ha példaképeket keresünk, nem kell messze mennünk, mert itt van az előttünk álló generáció, akiknek hihetetlenül kemény utat kellett bejárniuk.

Az emlékpark kialakításának köszönhetően, aki először jár ezen a vidéken – Bakonycsernye külterületén –, a park bejáratánál elhelyezett térképek segítségével azonnal tájékozódhat: az egyik a környék nevezetességeire hívja fel a figyelmet, a másik pedig egy turistatérkép, hogy az illető lássa, milyen vidéken jár.

A természetbe érkezők rövid ismertetőt kaphatnak Hegyi Imre életútjáról, aki nyolc évet töltött a Szovjetunió egyik kényszermunkatáborában, ahonnan 1956-ban amnesztiával szabadult. A megpróbáltatások ellenére nem disszidált, befejezte egyetemi tanulmányait, néprajz–muzeológia szakon szerzett diplomát. Többek között a Kelet-Bakony erdőgazdálkodását, növény- és állatvilágát, az itt élő emberek erdővel kapcsolatos életformáit kutatta. Az emlékparkban kiemelt helyet kapott az általa írt A népi erdőkiélés történeti formái című kötet, amely a Bakony sok évszázados nép­életéről ad összefoglaló képet. A kötet illusztrációi és a néprajzkutató családi albumaiból származó képek által még közelebb kerülhetnek az ide érkezők a park névadójához.

Emellett a bejárat közvetlen közelében táblák őrzik Raksányi Mátyás, Bakonycsernye alapítója, valamint az 1945-ben Zircről elhurcolt 14–16 éves leventék emlékét.