Ecuadori csodaszarvas

- A dallamok nem csak kottával, hanem számokkal is leírhatók,  ezek a számadatok lehetnek koordináták egy zenei térben. Innen már nem nehéz megtalálni az analógiát a világmindenséggel, ahol nagyon sok üres hely van, máshol pedig galaxisokat, égitesteket találunk. A zene nyelvére lefordítva azt lehet mondani, hogy a világ bizonyos zenekultúrái ugyanilyen galaxisokat hoznak létre. A számítógép segítségével egy hasonló, számokból álló zenei univerzumot "teremtünk", s az így létrejött galaxisok, pontrendszerek átfedéseit vizsgáljuk. Minél több az átfedés, annál több a rokonság a két zenei kultúra között - magyarázza  immár egy évtizede tartó kutatómunkájának lényegét Juhász Zoltán villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia  Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének munkatársa, aki nemrégiben Ecuadorban járt a Los Andinos és a Kákics  zenekarból jól ismert Tárnok Ákossal. Az utazás során egy  első hallásra meghökkentőnek tűnő teóriának a nyomába eredtek, nevezetesen, hogy a magyar ősi, ötfokú hangrendszerhez leginkább a tőlünk sokezer kilométerre létező andoki népzene hasonlít!

- Eredetileg a magyar népzene vizsgálatát kezdtük meg immár egy évtizeddel ezelőtt.  Közben kiderült,  hogy a Zenetudományi Intézetben már a hatvanas években megindult egy európai népdalkatalógus kiépítése, és számítógépes elemzése, így a világ népzenéi felé mi is nyitottunk. Jelenleg ott tartunk, hogy harminchárom zenei kultúra harmincháromezer dallamát(!) vizsgáltuk-vizsgáljuk, ezek közül az egyik a Közép-Andok zenéje  folytatja Zoltán, aki  Tárnok Ákostól kért "alapanyagot", azaz  andoki dallamokat a vizsgálathoz. Ugyancsak segítséget adtak a kutatáshoz Ördög László és Ördög Mária zenetudósok, akik Peruban terjesztették a Kodály-módszert és nem mellékesen rengeteg helyi népdalt gyűjtöttek össze.

A villamosmérnök végzettségű kutató, Juhász Zoltán nem csak   pontrendszerekben  gondolkozik a világ dallamairól, táncházas zenészként lélekközeli élményei vannak a zene erejéről (Fotó: Nagy Norbert)

- Amikor a már létező adatbázisba bevittem e dallamokat, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a magyar és az andoki zenekultúrának olyan sok közös pontja van, amit már nem lehet a véletlen számlájára írni.  Az andoki teljesen ötfokú hangrendszer, a magyar pedig "alapgondolkodásában" az. Az ötfokúságon belül pedig olyan nagy számú dallamegyezések vannak, hogy az eddig vizsgált harminchárom zenei kultúra közül (ebben a mongóliai, Volga-vidéki dallamok is szerepeltek) jelenleg úgy tűnik,  a közép-andoki népzene legközelebbi rokona a magyar! - summáz a kutató, aki maga is népzenész. Ezt a sok dallampárhuzamot  élőben is bemutatták már Budapesten:  a Los Andinos játszotta az Andok dallamait, majd Zoltánék a magyart. A közönség megdöbbenése leírhatatlan volt. 

- Az elméletünk az, hogy az ilyen  fokú rokonságot mutató kultúrák valamikor nagyon régen  közös kultúrát alkottak, amit nevezhetünk zenei ősnyelvnek. Ez a közös élőhely valahol Közép-Ázsiában lehetett, s a közös kincset a  vándorlások során hordták szét. Ez igen régen lehetett, hiszen a Bering-szoroson nagyon régen keltek át az indiánok ősei.
Mario Godoy, ecuadori kutató jól ismerte Tárnok Ákost, s meghívta őket a Loja-ban rendezett konferenciára, hogy beszámoljanak a kutatás eddigi eredményeiről. Nos, a magyarok állításait nagy elismeréssel fogadták a kinti szakemberek, olyannyira, hogy a magyar előadás volt a konferencia legnagyobb szakmai újdonsága. Ám a legnagyobb élmények nem a konferencia "steril" világában, hanem a helyiekkel való véletlen találkozások alatt születtek.

- Az egyik, ha nem a legnagyobb élményem az ottani csodaszarvas monda "felfedezése" volt. Ülünk a Colta nevű faluba vivő buszon, ahol egy  régi stílusú népviseletben lévő férfivel beszélgetésbe elegyedik Ákos. Kiderül, a férfi ugyancsak zenész,  neki is van furulyája. Előkerülnek a mi magyar hangszereink, így a 93 éves, nógrádi  Pál Pista bácsi által faragott flóta is, amin bizony ott a csodaszarvas motívum. Az ecuadorinak felcsillan a szeme, kérdezi, mit keres a szarvas a furulyán? Ákos elmeséli a csodaszarvas mondát, amire a férfi rávágja: "Ilyen nekünk is van!" Kiderül, a helyi esküvőkön a leggyorsabban futó férfi szarvasnak öltözik be, agancsot tesz a fejére, a többiek pedig vadászként üldözik őt. Ha a szarvas odaér a menyasszonyhoz, attól kezdve már "elejthetetlen". Ugyanez a mondanivalója a magyar mondának is: amikor Hunor és Magor, a két dalia megérkezik Dul király lányaihoz, a szarvas hirtelen "eltűnik".A magyar kutatók  a két hetes utazás alatt a helyi kutatóktól további számos dallammintát kaptak, amelyek  elemzése a közeljövő feladata lesz. Zoltán reméli, ezek az eredmények újabb, bizonyító erejű adalékokkal szolgálnak az elmélethez. És nem mellékesen nekikezdenek az andoki népdalok elemzéséhez. Amit a magyar népzenében Kodály és Bartók már évtizedekkel ezelőtt megkezdett. 







Életút

Az 1955-ben született Juhász Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének kutatómérnöke, a tanuló algoritmusok, mesterséges intelligenciák területén dolgozik. Még egyetemistaként lett a táncházas zenész-társadalom tagja. A magyar pásztorság hangszeres és énekes zenei hagyományának szenvedélyes kutatója, előadója, tanítója. Egy évtizede  foglalkozik a népzene rejtett összefüggéseinek számítógépes vizsgálatával, modellezésével.