Az atlétika és a futball éve volt a 2023-as esztendő sportközgazdaságilag is

Kétségkívül a hazai sportélet egyik legeseménydúsabb éve volt a 2023-as. Az esztendő eseményei közül talán a legjobban a budapesti atlétikai-világbajnokság emelkedik ki, hiszen Magyarország első ízben rendezte meg azt, méghozzá nagy sikerrel, szinte minden nap telt ház volt. Az augusztus 19. és 27. között megrendezett eseményen a világ legjobb atlétái összesen 49 versenyszámban mérték össze tudásukat. Egy ilyen méretű és minőségű világbajnokság megrendezésre nem kis dolog, nem hiába emelte ki ezt elsőként lapunknak 2023 kapcsán Szabados Gábor, a Velencén élő sportközgazdász. 

– Sportszakmailag és sportgazdaságilag ilyen esemény még nem volt Magyarországon. A világbajnokság jókora beruházási és rendezési igénnyel járt, valamint bevételi oldalon is jelentős hozadéka volt. Azt is meg kell említeni, hogy ekkora imázs értékkel bíró sporteseményt se rendezett még az ország. Egyértelműen pozitív hozadéka a világbajnokságnak, hogy látszódott, Magyarország képes magas szinten megszervezni és lebonyolítani egy ekkora volumenű tornát. Az utóbbi években egyébként is sikerült szinteket lépnünk a sportesemények megrendezésének terén, 2010-es évek előtt is jó néhány versenynek adtunk otthont, de az elmúlt években látható szintlépés történt. Kezdődött a sor a vizes világbajnokságokkal, a labdarúgó Európa-bajnokság néhány mérkőzését is Budapest rendezte, ez a sorminta pedig folytatódott az atlétikai világbajnoksággal. Ehhez nyilván kellettek infrastrukturális fejlesztések az elmúlt bő másfél évtizedben. Gyakorlatilag ma ott tartunk, hogy egyetlen eseményt nem rendeztünk még, az pedig az olimpia. Nyilván azt nem lehet kijelenteni, hogy ez megtörténik majd, ezen kívül szinte bármit meg tudunk rendezni, talán labdarúgó-világbajnokságot nem. Bár hozzá kell tenni, ebből a szemszögből kedvezhet az a törekvés, hogy vb-t is több ország együttműködve rendez, miért ne lehetne Közép-Európában egyszer egy ilyen. Egyszerre vagyunk kellemes, és kellemetlen helyzetben, hiszen az ország bizonyított már rendezés szempontjából, azonban azt látni kell, hogy ennél nagyobb durranásunk, mint az atlétikai világbajnokság volt, nem nagyon lehet. Ami az atlétikát, mint sportágat illeti, fontos kérdés lesz, hogy a felépült infrastruktúrát hogyan tudják majd kamatoztatni. Arra én nem számítok, hogy nagy atlétikai hatalom leszünk, de lökést mindenképpen adhat a hazai bázisnak. Talán az lesz az egyik fontos kérdés, hogy ezek a létesítmények a lakosságnak milyen lehetőségeket tudnak adni a szabadidősport szemszögéből. Erre talán kiváló példa lehet a székesfehérvári Bregyó Sportközpont, hiszen a profi atlétikai versenyek potenciális helyszínén túl remek szabadidősport központ is. Valami hasonlónak kéne megvalósulnia a budapesti stadion kapcsán is, ez lehet az igazi öröksége a világbajnokságnak – mondta lapunknak Szabados Gábor.

2023 kétségkívül a magyar futball éve is volt, hiszen több színtéren is sikereket ért el az ország. A magyar válogatott veretlenül, egyenes ágon jutott ki a 2024-es Európa-bajnokságra, a kontinenstornán zsinórban harmadszor lesznek ott a mieink. Ezen kívül a székesfehérvári Szoboszlai Dominik a nyáron a Lipcse együtteséből a Liverpoolhoz igazolt, az angol klubnál pedig alapemberré vált a nemzeti együttes csapatkapitánya. Bár a Fejér vármegyeiek érthető módon nem biztos, hogy nagy sikernek könyvelik el, de itt meg kell említeni a Ferencváros nemzetközi kupaszereplését is, hiszen a zöld-fehérek megérték a tavaszi folytatást.

– A magyar futball kapcsán egy pillanatot nehéz kiemelni 2023-ból, kiemelkedő esztendő volt. Három mérce van annak, hogy egy országnak milyen a labdarúgása nemzetközi szemmel nézve. Az egyik, hogy a klubcsapatok hogyan teljesítenek, a másik, hogy a válogatott milyen teljesítményt nyújtott, a harmadik pedig, hogy a játékosok hol játszanak a nemzetközi futballéletben. Talán most jutottunk el oda, hogy Magyarország most mind a három „kritériumnak” meg tud felelni. A válogatott sikere egyértelmű, aztán Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos klubváltása is előre lépés, előbbi talán Puskás óta az első magyar, aki európai topcsapatban valódi vezető szerepet tölt be. Klubszinten pedig a Ferencváros megélte a kupatavaszt, egy elég nehéz csoportból sikerült továbbjutni. Nyilván a feladat adott, ezt a tendenciát kell majd folytatni idén is. Egy ilyen év, ilyen szereplésekkel a magyar futballnak imázsban, marketingben és gazdasági értékben nagyon sokat jelent. Abban, hogy egy magyar játékosban mennyire bíznak külföldön, nagy szerepük van az ilyen eredményeknek. Ez az év Szoboszlai átigazolásával az élen átüthet egy plafont, több játékos is komoly szerephez juthat a közeljövőben. Ehhez majd kell a válogatott, és a Ferencváros jó szereplése is nemzetközi színtéren, például Lisztes Krisztiánnak már megvan a németországi szerződése. Azt látni kell, hogy nívós bajnokságba való igazolásra elsősorban a fiatalabb játékosoknak lehet esélye egy jól sikerült Európa-bajnokságot követően. Az idősebbek átigazolása szempontjából van fontos jelentősége a már említett bizalomnak, hogy a magyar játékosokban az eredmények alapján jobban bízzanak életkortól függetlenül is.

Ha már szóba került a Ferencváros, a tél eddigi legnagyobb szenzációja a hazai futballéletben, az Kenan Kodro átigazolása volt, a Vidi most már excsapatpitánya, az NB I. góllövőlistájának éllova az FTC-hez került. Ez akár nagyban befolyásolhatja a harmadik helyen telelő Fehérvár FC tavaszát. A piros-kék nehéz éven vannak túl, de az utóbbi hónapokban felkapaszkodtak a dobogóra. Télen azonban eddig inkább gyengült a keret, hiszen Kodrón kívül Flores is távozott. A játékosok értékesítése azonban némileg változást jelent az elmúlt időszakhoz képest, a téma kapcsán természetesen kikértük Szabados Gábor véleményét is, aki az NB I. helyzetét is vázolta.

– Elsősorban azt kell látni, hogy az, ki, hogyan szerepel az NB I-ben, nagyon apró dolgokon múlik, mivel az OTP Bank Liga egy hihetetlenül szoros, kiélezett bajnokság. A központi támogatások következtében a legtöbb klub elért egy olyan szintet, hogy még komolyabb tulajdonos, vagy főszponzor nélkül is fent tudnak maradni. Ezért van az, hogy néhány mérkőzésen át tartó pozitív széria a kiesés elkerülésétől a dobogóig repíthet egy csapatot, egy negatív széria pedig ellenkezőleg hathat. Ezzel nem lebecsülöm a Vidi harmadik helyét, de ezt látni kell, szoros a küzdelem, apró momentumok dönthetnek több helyezésről is. A Fehérvárnak korábban soha nem volt az alapstratégiájának a része, hogy játékosokat értékesítsen, még akkor sem, amikor nemzetközi kupában szerepelt a csapat. Nem valószínű, hogy stratégiaváltás történt, jött egy lehetőség, ebben az esetben ajánlat játékosokért, amit nem utasított vissza a klub. A tavasz mindenféleképpen nehéz a csapatok számára, hacsak nem Ferencvárosnak hívnak. Az NB I. úgy néz ki, hogy ott van elől az FTC, a többi tizenegy csapat pedig a kiesés elkerülésért harcol, és akinek ez a legjobban sikerül, a dobogón végez. A kérdés az, hogy miért nem úgy van, hogy van a Ferencváros és a Videoton, és a többi együttes mögötte, pedig az anyagi lehetőségek terén elsősorban még amikor volt főszponzor ez adott lehetett volt, a kérdés, miért nem így volt minden évben, sajnos a klub nem tudott a megfelelően élni az anyagi lehetőségekkel. Jelenleg szép a harmadik hely, de azt érezni, hogy a tabella ellenére senki sem tud most igazán a Ferencvárossal versenyezni. Mögötte, pedig nagyon nehéz kiemelkedni, de ebből még bármi kisülhet a Vidi számára. Kodro távozása érvágás mindenképpen. Azt látni kell a játékospolitika változásán, hogy a magyar játékosok sokkal nagyobb szerepet kapnak, átigazolások tekintetében is. Ebben látszik a tudatosság, zajlik az újraépítés, ennek a folyamatnak pedig lehet az a vége, hogy ha nem is a Fradi szintjére, de mögötte kiemelkedhet a Fehérvár a Puskáshoz hasonlóan.

A napokban Sallói István, a Zalaegerszeg jelenlegi, a Fehérvár korábbi sportigazgatója, hogy a klubok átigazolásait nehezíti egy új törvény, miszerint az Idegenrendészet 2024. január 1-től február 29-ig nem állíthat ki tartózkodási engedélyt az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térség nem EU-tagjain (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és Svájcon kívüli állampolgár részére. Szabados szerint az MLSZ jutalmazási rendszerén felül ez az új jogszabály is segítheti a magyar játékosok tárgyalási helyzetét.

– Az MLSZ különböző jutalmazási rendszereinek a lényege, hogy minél több magyar, és minél több fiatal magyar kapjon játéklehetőséget, ez pedig önmagában megnövelte a játékosok k értékét a  klubok számára, mondhatni foghat vastagabban a magyar labdarúgók tolla. Ez igaz a fiatalokra is. A mostani helyzet átmeneti csak, a kluboknak ez szerencsétlenül jött ki, hiszen pont belesik az átigazolási időszakba. Nem tartom kizártnak, hogy lesz egy külön jogszabály-módosítás a profi sportra nézve, hiszen ez nem csak egy sportágnak okozhatnak nehézséget. Ez azonban nem változtatja meg azt az álláspontokat, hogy a fiatalok és a magyarok játékpercei a plusz bevételi források miatt (is) fontos a kluboknak, nem feltétlenül mindig a tehetség dönt.