Kertész Dániel a felnőtteknél és az utánpótlásban is dolgozik

A 32 éves tréner Zalaegerszegen született és kezdett kosarazni. Kimondottan ügyes volt a futballban is, ám maradt a palánk alatt.

- A családban én vagyok az egyetlen kosárlabdázó, hét évesen ismerkedtem meg a sportággal. Gyerekként kipróbáltam több sportot is, de a kosárlabda nőtt a legjobban a szívemhez. Futballban is kimondottan ügyes voltam, akadt, aki azt mondta, ott még inkább kiteljesedhetnék, ugyanis a középpályán az átmeneti játék jól ment már gyerekfejjel is. Azonban a palánkok világa mellett döntöttem, amit nem is bántam meg. Ebben döntő szerepe volt Hanzsáros Alajosnak, a nevelőedzőmnek. Ő a példaképem, nálam ő a tréner, miatta választottam ezt a foci helyett. Nagyszerű szakember, ma is dolgozik a ZTE utánpótlásában.

A 183 centire nőtt Kertész nevelőegyesületében, a ZTE-ben mutatkozott be az élvonalban, Egerszegen két részletben szerepelt, Fehérváron összesen két évet töltött.

- Amikor a Fejérbe kerültem, előzőleg a Zete bajnok lett, fiatal játékosként érthetően kevés perchez jutottam, a zalaiak akkoriban erősebbek voltak az Albánál. A több játéklehetőség reményében szerződtem a koronázóvárosba, 2010 nyarán kerültem ide. Srecko Sekulovic vezette a csapatot, 5. helyen végeztünk, ennél mindenki jobbra számított. Viszont az U20-as együttessel bajnokok lettünk, a fiataloknál Madár András, Somogyfoki Szabolcs, Fodor Kristóf és Antal Szabolcs volt a társam. A felnőtteknél együtt játszottam Hanga Ádámmal, Keller Ákossal, valamint Simon Balázzsal. Utóbbi volt az irányító, én csereként léptem pályára, ha ő pihent. Mondjuk nem sokat, a meccseken 37-38 percet töltött a parketten. Sokat tanultam tőle, profi volt, mindig higgadt maradt, jó döntéseket hozott, ez volt az ő erénye. A második szezonomban Branislav Dzunic irányította a csapatot, a Magyar Kupában, valamint a bajnokságban is ezüstérmet szereztünk, jó gárdánk volt. Ebben az időszakban már többet játszottam, általában 7-8 percet, amivel nem voltam elégedetlen. Nagy dolognak tartottam, hogy nem saját nevelésű játékosként bíztak bennem Fehérváron. A legszebb emlékem az U20 bajnoki cím, nagyon jó volt az utánpótlás csapatunk kohéziója.

Visszatért Zalaegerszegre, második lépcsőben öt év játszott a zalai kék-fehéreknél. „Az Alba egyre erősebb lett, ellenben a ZTE a korábbi aranyérmes brigád után ebben az időszakban már csak középcsapatként szerepelt, amely a 9-10. helyen zárta az idényeket. Utolsó szezonomban keveset játszottam, ezért döntöttem úgy, hogy a másodosztályban folytatom, az NB I/B-s Békés játékosa lettem, 2016 nyarán, valamint elkezdtem ott az edzősködést, a legkisebbekkel, az U8-as gárdával. A felnőttekkel a 4. helyen zártunk a tabellán, az utánpótlásban lépkedtem egyre feljebb, irányítottam az U14-es, majd az U18-as brigádot. Győrbe igazoltam, a második szezonomban már csak a pálya széléről segítettem a felnőtteket, a Rába-partján töltött két év során voltam az U18-as és az U20-as együttes vezetőedzője. Sőt, a győri vezetőség bizalmat szavazott nekem, a tavalyi szezonban már én dirigáltam a Zöld-csoportban érintett együttest. Úgy gondolom, jár az elismerés a srácoknak, hiszen a 4. helyen végeztünk. Büszke vagyok rájuk, hiszen fiatal csapatként remek eredményt értünk el.

Az Alba utánpótlását vezető Góbi Henrik kereste meg tavaly novemberben, megkezdődtek a megbeszélések, amelyek februárban zárultak.

- Tíz éve itt pattogtattam a Gáz utcában, Góbi az edzőm volt, Horváth Orsolya pedig technikai vezetőként tevékenykedett, azóta is ellátja ezt a tisztséget. A felnőtteknél elsősorban az ellenfelek feltérképezése a dolgom, valamint az edzéseken igyekszem a vezetőedző segítségére lenni. Az új idényben én leszek az U20-as csapat szakmai irányítója. Mindkét sorozaton, tehát a felnőtteknél és a húsz éven aluliaknál is a bajnoki cím megnyerése a cél, így vágunk a bajnokságnak. Mindig a maximumra törekszem. Szezon elején az erősorrendről beszélni még korai, hiszen az összes egyesület átalakuláson megy át, mindenütt nagy változások történtek, ráadásul én új szereplő vagyok Fehérváron. De úgy gondolom, hogy ha elkerülnek minket a sérülések, komoly eredményeket érhetünk el.

Szeretne a válogatottnál dolgozni a közeljövőben, valamint kipróbálná magát külföldön akár másodedzőként, majd vezetőedzőként. „A hosszú távú célom egyértelműen az, hogy Magyarországon dolgozzak a felnőtteknél, vezetőedzőként az NB I-ben. Rengeteg munka és tanulás vár rám, de várom a kihívásokat. Fehérvárra nem idegenként érkeztem, ismerem a klubot, a csapatot, a várost, ráadásul velem tartott a párom is, akivel egy éve vagyunk együtt. A kosárlabda hozott össze bennünket, Kászoni Boglárkával az egyetemen ismerkedtünk meg egy éve, most kezdjük a második tanévet a szakedzői képzésen. Ő is most került az Albához, az U16-os fiú csapat vezetőedzőjeként tevékenykedik.”