Visszatért korábbi sikerei helyszínére Oguntoye Viktória

A 31 éves kapus a szlovákiai Párkányban született, így nem meglepő módon ott is kezdett el megismerkedni a kézilabdával. Az akkori testnevelőtanárja invitálására került a kézilabdapályára, érdekesség, hogy szinte azonnal a kapuba állították, így gyorsan eldőlt a posztja. A szlovákiai településről aztán Győrbe vezetett az útja Oguntoye Viktóriának.

– A párkányi csapattal többször jártunk Magyarországra tornákra, az egyik ilyen alkalommal mondták, hogy lenne egy lehetőség Győrben. Picivel idősebb csapattársaimmal végül a zöld-fehéreknél kötöttünk ki – nyilatkozta lapunknak Oguntoye. – Győrben nagyon fiatal voltam még, sokat tanultam az idősebb játékosoktól, világklasszis kézilabdázók voltak már akkor is a csapatban.

A több játéklehetőség reményében azonban kölcsönadták Érdre, majd következett Dunaújváros a karrierjében.

– Érdre kölcsönbe kerültem, két fiatal kapus volt az ETO-nál, akiket szerették volna, ha minél többet védenek, végül megszületett a megállapodás a két klub között, így kerültem Győrből Érdre. Itt nagyon szép sikereket értünk el, újonc, fiatal csapat voltunk, de ennek ellenére a harmadik hely környékén tudtunk végezni. Később Dunaújvárosba igazoltam, ahol EHF-kupát nyertünk, pályafutásom egyik csúcspontja ez a siker, nagyot szólt anno ez az eredmény. Dunaújváros volt számomra az egyik legjobb állomáshelyem, jó emlékek fűznek oda, nagyon jó volt a hangulat a csapaton belül, olyanok voltunk tényleg mint egy család. Bármikor találkozunk azóta egymással, mindig felemlegetjük azokat az éveket, szerettem ott játszani.

Bár Oguntoye Viktória a magyar utánpótlás-válogatottakban szerepet kapott, a felnőttek között nem tudott bemutatkozni sikerei ellenére sem. Végül a szlovák nemzeti csapatban megkapta a lehetőséget.

– Nem tüske bennem a válogatottal kapcsolatban, így alakult az élet, semmi baj, nem vettem a lelkemre. Elmentem a szlovák válogatottba játszani. Fejlődőképes gárdánk van, próbálkozunk, de nyilván le vagyunk maradva a magyar válogatottól. A világbajnokságon csupán pár gólon múlt a továbbjutásunk, talán a szerencse egyszer mellénk pártol majd.

A DKKA után még játszott Debrecenben is, majd Dunaszerdahelyre igazolt 2019 nyarán. Az elmúlt években a sikerek itt sem kerültek el, többször az év kapusának választották a ligában, sőt az év kézilabdázója címet is kiérdemelte Szlovákiában.

– Közelebb szerettem volna kerülni a családomhoz, 2019-ben váltottam, a COVID miatt áprilisban lezárták a bajnokságot és utána igazoltam el. Ki szerettem volna magam próbálni egy olyan bajnokságban, ami más, mint a magyar. Jó döntésnek bizonyult.

A szlovákiai sikerek után nyáron végül engedett a Dunaújváros hívó szavára, és visszatér a Kohászhoz. A közös munka majd a hónap végén kezdődik. 

– Volt erről szó régebben már is, hogy mi lenne ha visszatérnék Dunaújvárosba. Nincs különösebb oka, egyszerűen csak úgy döntöttem, hogy visszajövök. Fiatal csapat leszünk pár rutinos játékossal kiegészülve, remélhetőleg szép sikereket érünk el együtt, bizakodó vagyok.