Az Alba Fehérvár remek egyéni teljesítményekkel nyert

Az idősebbek még emlékezhetnek arra, amikor Oroszlányi Bányász néven a vendégek hatalmas, vérre menő csatákat vívtak a Videoton SC és a Székesfehérvári Építők csapataival a Jáky József Technikum csarnokában vagy éppen a VOK-ban. Az oroszlányiak fénykorukat a nyolcvanas években élték, az 1988/89-es idényben végül a Csepel elleni párharcban bukták el a bajnoki döntőt, és lettek ezüstérmesek.

A jól bevált csapaton ne változtass elvet vallotta Forray Gábor a hazaiak mestere, az Alba kezdőötöse teljesen megegyezett a szerdai, Kecskemét elleni kvintettel. Omenaka Godwin indította el a pontgyártást, majd Stacy Davis hármasa hullott az oroszlányi kosárba. Majd közel két perc elteltével talált be először a vendégek részéről Remy Abbel. Idejekorán jött is Sebastjan Krasovec időkérése, úgy tűnt, hogy jókor, mert CJ. Anderson triplából vitte közelebb csapatát a vendéglátókhoz (7-5). Feltűnt, hogy a korábbi meccsekhez képest mennyivel aktívabb és agresszívabb volt a palánk alatt Omenaka, és ez nemcsak pontokban, hanem a lepattanók számában is megmutatkozott. Aztán Lukács Norbert beállása után néhány pillanattal ziccerből ért el pontokat (15-9), más kérdés, hogy a rendkívül hatékony Dwayne Morgan révén valamelyest felzárkózott az OSE. Jobbára a kinti dobásokat erőltették a vendégek, ettől függetlenül a negyed hajrájára hétpontos előnnyel fordult az Alba (25-18), melyből négy maradt meg a folytatásra.

Szívósan tartotta magát a piros mezes gárda, Vojvoda Dávid első pontjai pedig a lehető legjobbkor jöttek a 12. percben. Aztán egy perccel később az addig jól teljesítő Omeneka rosszul lépett, elterült a parketten, és rögtön jelezte a kispadnak, hogy baj van, társai letámogatták a pályáról, de szerencsére mégsem volt olyan nagy probléma vele, mert a 18. percben visszatérhetett. Igaz, ma azért szárnyaik alá veszik majd a gyúrók, orvosok.

Közben Frank Turner kosarával először vezetett tíz ponttal a Fehérvár (36-26). Ezt követően Adrio Bailey okozott kellemetlen pillanatokat a palánk alatt, bár nem veszélyeztette a hazai csapat pozícióját, mivel magabiztos előnyt kovácsoltak, Esa Ahmad zsinórban elért négy pontjával (44-30). Szimpatikus volt, hogy a fehérváriak minden egyes kosárszerző játékostársukat felállva megtapsolták, erősítve ezzel is az egységet. A 18. percben már húszra növelte vezetését az Alba Vojvoda sikeres triplájával (53-32),

így igazán megnyugtató, és az előzetesen számítottnál könnyebb pihenő várt rájuk. A slusszpoént Lukács zsákolása jelentette, aki Vojvoda szerzett labdáját vágta kosárba.

A nagyszünet után túlságosan sok változás nem történt, az OSE Lions ugyan kapaszkodni próbált, de Omenaka korlátlan úrnak bizonyult a palánk alatt, szedte a lepattanókat rendesen, míg Vojvoda is megkezdte a pontgyártást (70-43). A harmadik negyed végére kicsit lazított a gyeplőn az Alba, és harminc ponton belülre „engedte” ellenfelét, de igazán ez már nem osztott-szorzott a záró tíz perc előtt. Ennek az elején kissé kiengedett, és több könnyű kosarat engedélyezett a Fehérvár, az azonban örvendetes volt, hogy Csorvási Milán pályára lépése után rögtön pontokat szerzett, és védekezésben is megkísérelte felvenni a harcot az erőteljesebb fizikumú Anda Dáviddal. Ettől függetlenül visszakapaszkodott az OSE húsz pontra (81-61), de nagy valószínűséggel tudat alatt a kék-fehérek már befejezettnek tekintették a párharcot, ám a vége így is nagyon sima lett.

Jegyzőkönyv

Alba Fehérvár-OSE Lions 97-72 (28-24, 33-8, 17-20, 19-20)

Székesfehérvár, zárt kapuk mögött, Vezette: Benczur, Török R., Boros.

Alba Fehérvár: Turner 13/3, Curry 13/3, Vojvoda 12/6, Davis 20/3, Omenaka 11. Csere: Ahmad 13, Lukács N. 4, Takács Martin 2, Markovics 4, Csorvási 3, Takács Milán 2, Kass. Vezetőedző: Forray Gábor

OSE Lions: Anderson 11/6, Abell 13/3, Kucsora, Morgan 10/3, Hayes. Csere: Illés 12/6, Bíró 6/6, Mucza, Bailey 14, Anda 6. Vezetőedző: Sebastjan Krasovec