Fülig ér a szája Mórocza Andreának

Reménykedve vagy aggodalommal tekint a jövőre? – kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy ő olyan típus, aki a nehéz pillanatokban is a pozitívumokat keresi. Talán a vírus megtanítja, hogy mi az igazán fontos az életben. A többség nem értékelte a barátokkal és a családdal töltött időt, lassacskán már egy kávét sem lehetett úgy meginni valakivel, hogy az illető ne a telefonját nézegette volna. Az emberi kapcsolatok egyre sekélyesebbé váltak – bár az ő társaságában szerencsére nem volt erre példa –, ezért bízik benne, hogy amikor egyszer túljutunk a válságos időkön, az emberi kapcsolatok is megváltoznak.

A karácsony a kedvenc ünnepe, ilyenkor hálát ad mindenért és mindenkiért. A legkedvesebb emléke a csodavárásól édesapjához fűződik.

– Egyik évben apukám kapott egy karácsonyfát, ami ott állt összekötve a sarokban a szent ünnepig. Majd amikor 24-én kibontottuk, szegény megmutatta vékony, magas, de igencsak foghíjas alakját. Nővéremmel egyből tiltakoztunk, és ha nehezen is, de rávettük apát, hogy hozzunk helyette egy sűrűbbet. Nos, ez annyira jól sikerült, hogy hazaállítottunk egy 3,5 méter magas gyönyörű fával, ami épphogy csak elfért a nappalinkban. A feldíszítése is viccesen alakult, hiszen miután a fellelhető összes csecsebecsét rátettük, még mindig nagyon üresnek látszott, úgyhogy nekiindultunk díszbeszerző körútra is. Kalandos nap volt, de megérte: a sok nevetés mellett este a legszebb karácsonyfa mellett filmeztünk.

Mórocza Andrea elárulta, hogy ő ünnepekkor édesszájúként a desszertet várja a legjobban, amit egyébként ő süt. Bár ő a mértékletességben hisz, nem a megvonástól, a zserbónak egyszerűen nem tud ellenállni, így nem csoda, ha villámgyorsan elfogy. Az ő családjukban saját kezűleg készített ajándékban hisznek, amik egyszerre személyesek és egyediek. Mint mondta, szeretné kiélvezni ezt az ünnepi időszakot, mert 2021-es évre vonatkozóan elég sok tétel szerepel a bakancslistáján, amit meg kell ugrania.

– A válogatottság a célom, ehhez egy 100 km-es szintet kell futnom, hogy ott legyek a világbajnokságon és magamra ölthessem a címeres mezt, emellett szeretném teljesíteni az idénre is már kitűzött Korinthosz 160 km-es távját. 2020-ra egy külföldi verseny volt a kívánságlistámon, ami bár nem valósulhatott meg a vírus miatt, de nyáron egy német edzőtáborban a hegyekben azért tudtam futni. Remélem sok kaland és futás vár rám, mert akkor biztosan egy szuper évnek nézek elébe!