Felértékelődnek a saját nevelésű, fiatal játékosok

A szövetség elnöksége egy esztendeje hozta a határozatot, aminek köszönhetően nem forradalmi, de jelentős változás áll be a saját nevelésű játékosok szerepeltetését illetően. Ugyanis a bajnoki első húsz percében egy tininek mindenképpen pályán kell lennie. Forray Gábor, az Alba új vezetőedzője szerint a gondolat jó, Fehérváron hét olyan játékos bevethető, akik az új szabálynak – az 1998. január 1. után született sportolókat érinti – tökéletesen megfelelnek, tehát van rotálási lehetőség.

– A lényeg, a magyar bajnokság alapszakaszában vívott meccsek első félidejében egy 23 éven aluli játékosnak pályán kell lennie, ez a középszakaszra és a rájátszásra, valamint a hazai pontvadászaton kívüli eseményekre, tehát a Magyar Kupa összecsapásaira sem vonatkozik. A szövetség időben kihirdette az új szabályt, mindenkinek volt ideje felkészülni, Fehérváron a klub vezetése előre gondolkodott, rendkívül jó helyzetben vagyunk. Ugyanis hét olyan tehetséges kosarassal rendelkezünk, akik bármikor bevethetők. A legnagyobb eséllyel Lukács Norbert pályázik sok játéklehetőségre, a tavalyi idényben ő jutott szóhoz legtöbbször, de említhetném a Takács ikreket, akik szintén kaptak bizalmat, de sorolhatnám tovább a neveket. Az új szabály új helyzetet teremt, senkinek nem lesz bérelt helye, profitálhat a klub és a játékos is, utóbbiaknak folyamatosan versenyezniük kell, nem dőlhetnek hátra. Az idősebbeknek is iparkodniuk kell, ugyanis húsz perc eleve a fiataloknak jut, könnyen lehet, hogy egy magyar válogatott játékos vagy külföldi kosaras kénytelen lesz a padon ülni az első félidőben.

A szakvezető szerint arról, hogy az új szabály jó vagy rossz, egy-két szezon elteltével érdemes véleményt formálni. Úgy gondolja, vannak előnyei és hátrányai.

– A húszévesek kétségkívül az ügy kedvezményezettjei, aki viszont mondjuk 23, 24, 25 éves, tehetséges, de még nem elég felkészült a stabil, élvonalbeli szereplésre, annak jelentősen csökkennek a lehetőségei. Ugyanakkor a szövetség vezérkarának elképzelése érthető, kevés az igazán használható hazai játékos, helyzetbe kell hozni a tehetségeket. Ugyanis a légiósok és az eredménykényszer miatt a magyarok nem sok lehetőséghez jutottak. Én már leültem a fehérvári fiatalok mindegyikével, elmondtam, hatalmas lesz közöttük a versenyhelyzet, amiből jól jönnek ki, ugyanis aki a legjobb formában lesz, a korábban megszokottnál lényegesen többet játszhat. Mivel egyetlen kosaras sem lesz képes arra, hogy húsz percen át maximumot nyújtson, két játékos biztosan szóhoz jut a meccseken, de lehet, hogy több is. Fontos, hogy minimum négy fiatal bevethető legyen, esetleges sérülés vagy formahanyatlás miatt.

Forray szerint az utóbbi időben nem csak az Alba gondolkodott tudatosan e tárgy­körben – a tinik okos menedzselésével –, a Debrecen, a Körmend és a

Kecskemét is hasonlóan cselekedett.

– Én fehérvári születésű edző vagyok, eddig másutt dolgoztam az élvonalban.

A célom az – ami találkozik a vezetők elképzeléseivel –, hogy ki kell alakítani egy olyan fehérvári magot, amelynek tagjai kötődnek a klubhoz, a városhoz, éveken át bizton lehet rájuk számítani. Több egyesület 23 éven aluli játékosokat szerepeltet, mi viszont húsz éven aluliakat dobunk mély vízbe, akik két-három év múlva is megfelelnek ennek a szabálynak, sőt az idő múltával meghatározó, NB I-es játékosnak mondhatják magukat. A meccseken 8-9-es rotációval mennek a csapatok, ennyi játékost forgatnak az edzők. Szisztematikus munkával, türelemmel évente egy-két fiatalt fel lehet építeni.