Stabilan az NB I-ben

Mekkora váltást jelentett a csapat, illetve az ön számára, hogy az első vonalban folytatták ősztől?

– Abban egészen biztos vagyok, hogy a tavalyi szezon könnyebb volt mind a csapat, mind számomra, mint a jelenlegi. Ellenben nagyon büszke vagyok a mostani NB I-es teljesítményünkre is, hiszen mindössze egyetlen vereségünk volt. Fiatal csapat vagyunk az NB I-ben, újoncok, véleményem szerint teljesítettük azt, amit elvártak tőlünk, sőt még talán egy kicsivel többet is. Remélem, hogy ezt tovább tudjuk folytatni tavasszal is.

Nem volt önökben félsz az NB I-es szezon előtt?

– Tartottunk tőle, mivel egy sokkal erősebb bajnokságban kellett megmutatni azt, hogy mit tudunk, ráadásul az ellenfeleink javarészt idősebbek, magasabbak és tapasztaltabbak nálunk. A lényeg azonban, hogy helyt tudtunk állni. Elég sokat kellett dolgoznunk ahhoz, hogy bizonyítsunk. A hétközi edzések mellett szombaton és vasárnap folyamatosan meccseket játszottunk, mindezekhez fejben is rendben kellett lennünk.

Mennyire zavarta meg a csapatot Fésüs Irén vezetőedző távozása?

– Engem személy szerint nagyon! Majd egy hónapig végig sírtam, mert így jött ki rajtam a feszültség. Jó lett volna, ha ezt az évet még végigcsinálja velünk, feltétlenül megfogott bennünket mentálisan. Megérkezett az új vezetőedző, Farkas Mihály, őt nem ismerjük még, de kíváncsiak vagyunk, és várjuk a január 2-i első edzést. Számomra ez teljesen új impulzusként fog hatni, mert kilenc éve röplabdázom, de Fésüs Irénen kívül soha nem volt más edzőm, de többen is így vagyunk a csapatban. Nagyon remélem, hogy újakat fogunk tanulni, és ugyanúgy tudjuk tartani a formánkat, mint korábban.

Mi volt az előző szezon titka?

– Csapatként funkcionáltunk. Ez annak is köszönhető, hogy kilenc éve játsszunk együtt kilencen a keretből, ismerjük egymás gondolatait, ami rengeteget számít. Tisztában vagyunk azzal, hogy ki mit fog lépni.

Mennyiben más az NB II, mint az NB I?

– Óriási a különbség. Itt sokkal nagyobb motivációs erőt érzek, mint korábban, sokkal kiélezettebbek a mérkőzések. Nagyobb csaták vannak, amelyek azért fizikailag sokat kivesznek belőlünk, fáradtabbak vagyunk egy-egy összecsapás után, mint tavaly, de azt hiszem, hogy megéri.