Kovács Sarolta lett az év öttusázója a hölgyeknél

Grandiózus rendezvényen búcsúztatták a 2019-es esztendőt a modern pentatlonisták a fővárosban, amelyen az elnök, Bretz Gyula, a főtikár, Gallai István, valamint a versenyigazgató, Kármán Sándor értékelte a lassan távozó évet, kiemelve a kora őszi, budapesti vb-t, valamint az azt megelőző fehérvári Világkupa-viadalt. Átadták a legjobb ifjúsági, junior és felnőtt versenyzőinek járó díjakat, amikor a hölgyek kerültek sorra, Kovács Saroltát szólították a színpadra.

Meglepte a díj?

– Az igazság az, számítottam rá. Mindig megtisztelő, ha engem találnak a legjobbnak. Nem számoltam össze, négy-öt alkalommal biztosan a legjobbnak választottak már. A férfiaknál díjazott Kasza Róbert kérdezte tőlem a ceremónia után, tudom-e, hogy mennyiszer találtak a legjobbnak? Mondtam neki, nem tudom, ő is közölte, ugyanígy van ezzel. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tartom nagy becsben az elismeréseket. Azt tudom, tavaly is rám voksoltak, ami nem is volt meglepő, nagyon jó évem volt, minden viadalon a legjobb hatban zártam, ami kiegyensúlyozott teljesítményt mutatott. Talán egyszer lettem 7., egyetlen versenyen sem volt gond a formámmal. A tavaly decemberi évzárón, a díj átvétele után azt mondtam magamnak, idén is azt szeretném, ha szólítanának a dobogóra.

Ami azt jelenti, ismét sikeres évet zár.

– Így van, tisztában voltam vele, ha ismét az én nevemhangzik el, az nagyon jót jelent.

Ötkarikás kvótát Tokióra.

– A 2019-es esztendőre alapvetően kitűzött célt teljesítettem, az olimpiai indulási jog megszerzésével. Nyilvánvaló, ha jövő decemberben is engem hívnak fel a színpadra, valami jó dolog történik velem augusztusban Japánban. Ha az olimpia évében bármely sportágban díjaznak valakit, azt jelenti, előzőleg jól teljesített. Ebben reménykedem én is. A 2020-as esztendő kapcsán a legfontosabb, hogy visszakerüljek a dobogóra, ami idén nem sikerült. Az év remekül indult, márciusban, a kairói VK-viadalon bronzérmes lettem, a nyári Eb-n, Bathban megszereztem a kvótát, a 13. helyezéssel. Amit sajnálok, hogy meghűlés miatt a fehérvári Világkupát ki kellett hagynom, pedig nagyon szerettem volna hazai közönség előtt versenyezni, remélem, a jövő júniusi Eb-n összejön, semmi nem gátol a felkészülésben. Az idei évemet nagyban befolyásolták a vírusok, bízom abban, hogy ezentúl minden jól alakul.

Többször említette, a futásán javítania kell, ugyanis a világ kicsit elszaladt.

– Igen, erre nagy hangsúlyt kell fektetnünk, a többi számmal nincs probléma. Nagyon odafigyelek az étkezésemre, a súlyomra, ez különösen fontos az ünnepek közeledtével. A futásom javul, november elején kezdtük a felkészülést, a novemberi, Kínában rendezett katonai vb-t követően kaptam nem túl hosszú szabadságot, aztán indultak a tréningek. Karácsonykor pihenhetek – családdal, a szüleimmel, a két testvéremmel és a párommal töltjük a napokat, amit nagyon várok –, aztán újult erővel folytatjuk a munkát. Nyolc hónap van hátra az olimpiáig, ennyi idő elég lesz a felkészülésre.

A hazai hölgyek közül egyedül rendelkezik kvótával, ez feltétlenül nyugalmat ad. Mit gondol, a honi riválisok közül kinek, illetve kiknek sikerülhet még ugyanez?

– Nem szeretnék tippelni, nem a többiekkel foglalkozom, hanem saját magammal. A legfontosabb, hogy amit tudok, azt kihozzam magamból minden versenyen. Döntő, hogy egészséges legyek, a sérülések elkerüljenek. Ha ez megvalósul, nem lehet gond. Lényeges, ha hazánknak több kvótája is lesz kettőnél, ne legyen kérdés, hogy én ott vagyok az indulók között. A nőknél egyelőre nekem van indulási jogom, a fiúknál pedig Demeter Bencének. Úgy gondolom, mindkét nem tekintetében szerzünk még kvótát, nagyon remélem, klubtársammal együtt bizonyíthatunk Tokióban.