Csomáéknál minden hét a kosárlabdáról szól

Kedvesek, mosolygósak, tisztelettudóak, a legidősebb 12, a legkisebb 6 esztendős. A velencei házaspár, Szobóczki Anita és férje, Csoma Viktor négy csemetéje a palánk alatt érzi jól magát, az Alba Fehérvár igazolt kosárlbadázói.

– Természetesen a férjemmel mi is sportoltunk, versenyszerűen, csapatban nem voltunk igazolt játékosok, a saját egészségünk és a mozgás öröme miatt mozgunk ma is. A párom a küzdősportokat, a futást, terepfutást kedveli legjobban, és én is futok. A gyerekeink közül Lilla 6., Viktor 4., Réka Petra 2. osztályba jár, Ádám elsős, még nincs 7 éves. Mindannyian kosárlabdáznak – mondja az édesanya.

A legkisebb 6, a legnagyobbik 12 – mindannyian a kosárlabdát választották

Hozzáteszi, mindig sportosan nevelték a gyerekeket, évek óta neveznek családi futásokra, egyéb rendezvényekre. Az „utódok” többféle sportot kipróbáltak már, de a kosárlabdát űzik igazán nagy lelkesedéssel, elszántsággal.

– A legfontosabb, hogy legyen akaraterejük, elszántságuk, tudják, mit szeretnének elérni az életben. A mozgást szeretnénk megszerettetni velük, ha elég tehetségesek, esetleg élsportolók szeretnének lenni, a lehetőségeinkhez képest mi mindig támogatjuk őket – folytatja.

A família a tóparton, Velencén él, a kicsik a helyi, két tannyelvű általános iskola és gimnázium diákjai. Ugyanis a tanulást sem hanyagolják el.

– Elsőként Viktor választotta a kosárlabdát, két és fél éve kezdte. Az iskolai „Dobd, a kosárba!” programban vett részt, egy évvel később Salamon Endre csoportjában lett igazolt kosaras. Öröme, lelkesedése, sikerei nővére, Lilla érdeklődését is felkeltették, aki a szertornát cserélte a kosárlabdára. A legkisebbek, Réka és Ádám tavaly szeptemberben kezdett a Palánták nevű csapatban, nagy lelkesedéssel és természetesen izgalommal. Ők az idei szezonban – fiatal koruk miatt – hivatalos bajnoki mérkőzésen még nem léphetnek pályára, de Réka már többször játszott U9-es barátságos találkozókon.

A szülők nem hajszolják a gyerekeket a profi sportba, céljuk az, hogy sikeres, egészséges, boldog felnőtteket neveljenek belőlük. A 10 esztendős Viktor azonban nem titkolja, majdan válogatott sportoló szeretne lenni. Nem is meglepő, hogy az iskolai „Mi leszek, ha nagy leszek?” pályázaton leadott grafikája kosárlabdázót mintázott. A gyerekek példaképe Lóránt Péter és Keller Ákos, továbbá a sportág amerikai legendája, Michael Jordan.

Miután a két fiú és lány az Alba utánpótlásában szerepel – különböző korosztályokban, Salamon Endre és Bekő Zsolt irányítása mellett –, így a család állandó hétvégi programjai a gyerekek kosármeccsei. Mindig van kinek drukkolni.

– Szombaton vagy vasárnap kocsival megyünk a csapatbusz után, aztán valamelyik tornaterem vagy csarnok kispadján töltjük a napot. Délelőtt Lillának, délután Viktornak és csapattársaiknak szurkolunk, a következő hétvégén pedig a másik két gyereknek. Tehát nem unatkozunk, a hétvégi programok adottak. A fiúk és a lányok lelkesedése, akarata rendkívüli, mi pedig támogatjuk őket. Ez másképpen nem működne. Edzőjük, Salamon Endre mondja mindig: „Ha a szülő nem veszi komolyan, amit csinál, akkor ezt hogyan várhatja el a gyerekétől?”. Mi komolyan vesszük. Remek érzés, ha a győzelem után látjuk a boldogságot a szemükben, de az sem baj, ha kikapnak. Talán furcsán hangzik, de azt is jó látni, amikor egy-egy elvesztett mérkőzés után szomorkodnak a társakkal együtt. Ebből is tanulnak, ezáltal is többek lesznek majd az életben.