Gyümölcsoltó boldogasszony napján fogant gyermek szép és szerencsés lesz

"Néhány városban tavasz-eleji nagyvásár. Népies megnevezés: gyümölcsöltó boldogasszony napja. Eredetileg - az ősi időkben -, e naphoz kapcsolódhattak a húsvét „pogányos” népszokásai is (tojásfestés és adás, lányos házak bejárása, locsolás és korbácsolás, húsvéti játékok. A

hiedelem szerint e napon a lányok és asszonyok „igen fogékonyak”, az e napon fogant gyermek szép és szerencsés lesz. Régi szokás szerint, hajnalban bejárták a határt, pótolták a jelző-karókat, és megkezdődött a gyümölcsfák metszése-oltása. Eltávolították a kiszáradt és

beteg fákat, de élő és beoltott fát nem szabadott kivágni. Faültetéshez is kiváló nap. Sokfelé, e napon nyitották a szőlőt is. Néhol, tilos volt oltó-hajtást adni másoknak, nehogy a termést is vele adják. Máshol, éppen az oltó-hajtás cseréje volt szokásban, hogy minél változatosabb

legyen a kert termése. Volt, ahol „Negyvenes-napnak” tartották, mondván: amilyen a nap, olyan lesz az elkövetkezendő 40 nap is. Ha rossz az idő, akkor a tavasz sem lesz meleg. Máshol úgy tartották, hogy ha ez a nap hideg, akkor ezután már jó idő várható, „mert a tél

kiadta a fagyát”. Egyes vidékekre ekkor érkeztek a fecskék, ekkor kezdtek élénkülni a halak, „felvetni magukat a vízben”. Azt regélték, hogy a Boldogasszony e napon áldja meg a termő gyümölcsfákat. Egyesek úgy vélték, hogy e napon fogantatott, és ekkor is halt meg a keresztre feszített Jézus."  - írja Remete Farkas László Állandó, mindennapos kalendáriumában.