Ma van a kevésbé ismert "rontásűző nap"

Sokfelé, e napon különösen ügyeltek a tehenekre és a kecskékre. Tisztogatták, gyógyítgatták, patáikat lekezelték. Terelgetést is kerülték, néhol száraz kenyérhéjjal kedveskedtek nekik. Bottal megütött tehén tejét meg nem ihatták. A régi öregek szerint, egykor a mezőkön tüzeket gyújtottak, lángjába áldozatot hintettek (kenyérdarabkát, sót, kevés bort, némi gyümölcsöt). Arról is meséltek, hogy egykor-régen, e napon a falu védelmére alkalmas férfiak és legények összegyűltek. Magukkal hozva fegyvernek is alkalmas eszközeiket, megszervezték a külső támadások elhárítását, gyakorolva a behatoló fosztogatók elfogását vagy kiűzését. A magasan járó Sarló-csillag pedig a gabonavetés idejének közeledtére figyelmeztetett. Sőt, a délebbi vidékeken már ekkor kezdődhetett a tavaszi gabona (árpa, zab, búza) vetése.- írja Remete Farkas László magyarságkutató, néprajzgyűjtő, hagyományőrző, író, költő Állandó, mindennapos kalendárium című gyűjteményében.