Kőszárhegy és a Seuso-kincs címmel ingyenesen letölthető falinaptár jelent meg

Az idei, 2024-es esztendő témaköre a Fehérvárhoz közeli település Kőszárhegy környékének hegyvonulata, természeti és régészeti értékei lett. Ugyanakkor a naptár szerkesztőinek, szövegíróinak és a fotók készítőinek nem titkolt szándéka volt felhívni a figyelmet a helyi védelem alatt álló flóra és fauna egyre szükségesebbé váló oltalmára a Devon Kőparkkal és Tanösvénnyel együtt, amely ígéretes turisztikai célpont. Szükségesnek látják ezt az iparosodó környezettel szemben, ugyanis a terjeszkedő mészkőbányászat mellett napelemparkot is létrehoztak a közelmúltban a terület közelében.

A falinaptár hónapjait lapozgatva hasznos és érdekes információk birtokába juthatunk. Kiderül belőle, hogy Kőszárhegy hivatalos címere és kő-címerpajzsa az egyetlen olyan magyar címer, amely a Seuso-kincs két korsóját is ábrázolja. A falu határában magasodó Szár-hegy geológiai leírása, gyógy- és védett növényfajai is bekerültek a naptárba. Különlegesnek számít a hegy mintegy 400 millió éves kristályos mészkőszerkezete, valamint védett növényekben is gazdag a terület: a fürtös gyöngyike, az apró nőszirom, a kerti holdviola és a hérics termőhelye. Míg a hegyvonulathoz tartozó, erősen lebányászott Somlyó-hegy egy fokozottan védett madár, a színpompás gyurgyalag élettere.

A Szár- és Somlyó-hegy természeti értékei mellett az itt előkerült régészeti leletek is jelentősek. A naptárban a Seuso-kincsen kívül helyet kapott az 1878-ban talált kőszárhegyi ezüstállvány – mely nagy valószínűséggel a késő római ezüstkészlethez tartozott –, valamint a somlyó-hegyi sziklasírban gróf Batthyány Géza által 1881-ben feltárt középkori arany- és ezüstékszerek. E helyen állt egykor a 11. századi bökénysomlyói kolostor, amelynek alapját és falmaradványait a múlt században bányászták el.