Regősök járták Csókakő, Csákberény, sőt Gánt lányos házait is (videóval)

A regösök eredete az ősmagyar kultúrában gyökeredzik. A sámán vagy táltos énekmondói, ráéneklői mondták a fontos mondatokat.
A karácsonyt követő héten útra kelő regősök úgy kezdik, „Kelj fel, gazda, kelj fel, szállott Isten házodra. Aztán elhangzanak a Jókívánságok a ház népének, akiknek  jó egészséget, vagyont kívánnak, például „Adjon az Úristen ennek a gazdának két szép ökröt.
Végül gyakran utalnak a regösöknek adandó jutalomra, továbbá megátkozzák azt, aki nem ad adományt, akár úgy, hogy „Sarokban a zacskó, tele van százassal, fele a gazdáé, fele a regősöké".
Minden versszak között elhangzik a „Haj regö rejtem regö-rejtem” refrén és persze Szent István említése elengedhetetlen.
A téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, leginkább a Dunántúlon fordul elő, így a Csókakői Barkócaberkenye Néptánc Csoport egy sok helyen már elfeledett, helyi hagyományt hívott életre évekkel korábban. Szakmai vezetőjük Letenyei Gábor kíséri őket az úton, mely ebben az évben a szokásosnál is hosszabbra nyúlik, ugyanis a néptáncos lányok nem csak helyben laknak, így el kell menniük Csákberénybe, sőt Gántra is.
A regősök ajándékot nem kapnak már úgy, mint régen, de pálinkát, bort és köszönetet minden háznál adnak, sőt itt-ott pár csillogó szempár és egy mosoly is jár hozzá.