Schmidt Mária: Ő egy igazi reneszánsz ember!

A József Attila-díjas író, szerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának legújabb esszékötetét egy író-olvasó találkozó keretében leplezték le a szépszámú hallgatóság előtt. A szerzővel és vendégeivel Bakonyi tanár úr, azaz Bakonyi István irodalomtörténész beszélgetett. A megőrzés kultúrája esszékötet kapcsán sok minden szóba került: identitás, nyitott értékrend, a magyar kultúra vitathatatlan értékei, valamint a kötet és annak címének keletkezési körülményei is. A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítvány kiadásában megjelent könyv a sokoldalú alkotó elmúlt két évben született alkalmi írásaiból válogat.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója méltatta a kötetet és annak szerzőjét, L. Simon Lászlót, akit jellemezve úgy fogalmazott: – Aki elolvassa ezt a kötetet és figyelemmel kíséri a szerző eddigi munkásságát – amit én is teszek egy idő óta –, annak rá kell döbbennie, hogy kevés olyan ember van közöttünk, aki nem szakbarbár, akinek az érdeklődése minden irányba nyitott. Ez egy kuriózum manapság – mondta az eseményen a főigazgató asszony, majd hozzátette: – Ő  egy igazi reneszánsz ember, akit egyszerre érdekel a képzőművészet és az irodalom, ezerrel benne van a közéletben, fontosnak tartja, sőt saját feladatának tekinti a kultúra megőrzését, ahogy a kötet címe is mutatja.  

Soltész Márton, a kötet szerkesztője és maga a szerző, L. Simon László is elismerően beszélt a közös munkáról. Ahogy szavaikból kiderült, az egymást inspiráló közös munka mindkettőjük számára felemelő volt. Soltész Márton úgy fogalmazott: – Dacára annak, hogy tucatnyi könyve van, mégis meg van benne az a szakmai alázat, hogy kíváncsi a másik véleményére. Tehát nem egy korrektort kért fel a szerkesztő személyében, hanem egy munkatársat, akivel egy kreatív munka során jön majd létre az a könyvtárgy, amit büszkén a kezünkbe vehetünk – mondta. A kötet utószavában így jellemzi a szerzőt: „Sem íróként, sem intézményvezetőként nem hajlandó lemondani a magyar kultúra vitathatatlan értékeiről, s ezért nem köt kompromisszumot sem a kishitűekkel, sem a gyalázkodókkal, mégis bátran és energikusan vállalja a vitát minden párbeszédképes hazánkfiával."

L. Simon László legújabb, csaknem húsz írását összegző esszékötete nagyon sokoldalú, amelyben az olvasó betekintést nyerhet a szerző műhelytitkaiba, hitvallásába, és írásai azt is nyilvánvalóvá teszik, mennyire őszinte elkötelezettje a közgyűjtemények megmentésének és modernizálásának, a mindenkori magyar értékek közkinccsé tételének.