Új Seuso-film az ezüstkészletről és kortársairól

Mint arról előzetesen hírt adtunk, a szóban forgó alkotás Birodalmi pompa: A Seuso-kincs és európai kortársai címmel került premierre az M5 tévécsatornán. Hasonló címen futott volna az a páratlannak ígérkező, a médiában évek óta emlegetett kiállítás, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum tervezett a Seuso-kinccsel analóg régészeti leletekből. Azonban a kiállítás a koronavírus járvány miatt elmaradt, s annak elmúltával sem került napirendre, hogy Magyarországra hozzák a nagy múzeumok Európában előkerült késő római ezüstkészleteit.

Az említett ok miatt is várakozással tekinthettünk Bohák Györgynek a Nemzeti Filmintézet által támogatott produkciója elé. A Seuso leletegyüttes bemutatása az előzetes ajánlónak megfelelően történt, filmes közelképeken láthattuk a legmeghatározóbb tárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), a Szent István Király Múzeum (SZIKM) és a British Museum szakértőinek ismertetőivel. Nemcsak a tálakon, korsókon és situlákon csodálhattuk meg az egyes mitológiai jeleneteket, hanem színművészek előadásában is megelevenedtek az ókori ötvösmesterek alkotásai. Hippolütosz és Phaedra tragikus történetében a mostohafia iránt szerelemre lobbanó athéni királynét a Vörösmarty Színház színművésze, Váradi Eszter Sára személyesítette meg autentikus környezetben, a gorsiumi Régészeti Parkban. Kovács Loránd Olivér, az MNM Régészeti Intézetének tudományos igazgatója, egyben a SZIKM Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum szakmai vezetője a film egyik szakértőjeként bemutatta Gorsiumot és korai keresztény emlékeit. A kincsről szólva elmondta, annak apró részletei támpontokat adnak miként élhetett a római elit itt az ókorban. Ezen keresztül is segítik a régészeket abban, hogy a látogatókat tájékoztatni tudják. Elképzelhető, az ezüstkészlet egykori tulajdonosa, Seuso járhatott a római város falai között a szabadbattyáni régészeti terület közelsége miatt, amely a Seuso-kincs egyik feltételezett lelőhelye. A közreműködők közül kiemelhető még helyi kapcsolata révén Mihályi Győző színművész a film narrátora/mesélője, egyben a Székesfehérvári Királyi Napok Koronázási szertartásjátékának szertartásmestere, illetve krónikása. A drónoperatőri munka Belegrai Tamás régészt dicséri a fehérvári múzeumból, míg a korhű jelmezeket egyes felvételekhez a Szabad Színház – Igéző társulata biztosította.

A tévéfilm külföldi szaktekintélye Richard Hobbs régész a British Museum-ból. Elemző tájékoztatója a londoni gyűjteményben őrzött két jelentős római kori kincsleletre, a mildenhalli- és az esquilinusi kincsre terjedt ki. E kincsleletek több darabjának díszítése rokonságot mutat a Seuso-kincs táljaival, korsóival, kézmosójával, illatszeres dobozával és még a kőszárhegyi állvánnyal is.

A film nyújtotta élmény mellett hiányérzetünk is maradt a 25 perces produkció után. A Seuso-kincs kortársainak csupán két ezüstkészletre leszűkített bemutatása miatt. Ugyanis legalább tucatnyi késő római leletegyüttes vagy egyedüli lelet hozható párhuzamba a Seuso-kinccsel. Ezek közül a kutatók által leggyakrabban emlegetett a svájci kaiseraugsti, a skóciai Traprain-Law-i, az angliai hoxne-i, a németországi trieri, a horvátországi vinkovci, a franciaországi Berthouville-i ezüstleletek. Rajtuk kívül találhatók figyelmet érdemlő tárgyak még a cesenai Régészeti Múzeumban, Los Angeles-i Jean Paul Getty Múzeumban, a clevelandi Szépművészeti Múzeumban, a szentpétervári Ermitázsban, a bécsi Szépművészeti Múzeumban és a csáktornyai Muraközi Múzeumban.

Így továbbra is megmarad a reményünk, az MNM vezetői és kiállításokat szervező stábja nem mond le arról, hogy megrendezze azt a nagyszabású kiállítást, ahol a Seuso-kincs ezüstedényein kívül megtekinthetők lesznek a nagy külföldi múzeumok mind korban, mind művészeti értéküket tekintve hozzájuk közel álló római ezüstleletei.