Szemekből, színekből és álmokból alkotott képek kerültek a falakra az Árpád fürdőben

Az Ősfehérvár Alkotóközösség szervezésében Molnár Ákos képeiből nyílt tárlat az Árpád fürdőben.

-Legyen a nap mottója az a Picasso idézet, mely így szól: A Művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát. És ezért köszönjük, hogy itt, az Árpád fürdőben, ebben az impozánz műemléki épületben lemoshatjuk, megfürdethetjük a lelkünket, mondta Sipos Mária, a kiállítást szervező Ősfehérvár Alkotóközösség alapítója, aki megkérte a házigazdát, Edut, hogy varázsolja el bűvész trükkjeivel a közönséget. Mivel Zsiga Edward 2006. óta foglalkozik ezzel, így gyorsan vidám lett a hangulat a megnyitón.

-A saját lelkivilágomból merítem az ihletet. Elég egy apró valami, ami éppen bánt, vagy ami foglalkoztat, vagy éppen egy különleges álom. Vannak a képeimben visszatérő részletek, motívumok, amit a figyelmes néző észrevehet, de túl a formákon fontosan a színek is, mert azok az ember lelkét tükrözik, fogalmazott Cserhát Posztmodern Art díjas grafikusművész.

És valóban, sok keretben megjelennek a szemek, egyik-másik egy egészen szürreális környezetbe ágyazva. A kék ezer árnyalatát felsorakoztató festmények során túl két, egymáshoz egészen hasonló, de hangulatilag mégis tökéletes ellentétet árasztó alkotás is volt. A művészt ezekkel kapcsolatban is kérdeztük.

-A vörös kép egy álmom volt. Egy vörös szőnyegre kellett rálépnem, és ha ez megtörtént, akkor minden álmom valóra válik. Különleges anyagokból készítettem, illetve állítottam össze. Szerepel benne a kéz is, ami egy megfogható dolog, és megfogható álom is, emellett a kéz egyben kifejező eszköz is. A mellette lévő egy sötétszürke kép a vörös ellentétének is mondható. Az akkor készült, amikor nagyon lent voltam lelkileg.

A Felismerés című kép női ruhába bújt férfit ábrázol, de látható egy harlekin királynő is, aki mintha a sakktábla mélységeiből materializálódott volna, csak azért, hogy feldöntse a roppant méretű sakkfigurákat, elsőként persze a vezért.