Nem hivatalos látogatást tett a kulturális miniszter Kápolnásnyéken, Vörösmarty Mihályt is "meglátogatta"

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, valamint a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szakmai munkájába tekintett be múlt heti látogatása alkalmával Csák János. A kulturális és innovációs miniszter a kápolnásnyéki Halász-kastélyban látható Csernus és Boldi kiállítás kapcsán így fogalmazott közösségi oldalán: „A XIX. század és a magyar kultúra egyik legnagyobb alakja, Vörösmarty Mihály szülőfalujában, a Halász-kastélyban látható a Testképek című kiállítás. Csernus Tibor és Szmrecsányi Boldizsár, BOLDI festményei, illetve szobrai a XX. és XXI. századból felelnek Vörösmartynak.” A minisztert Rodics Eszter, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke és a Halász-kastély igazgatónője fogadta, akiről így nyilatkozott: „A Halász-kastély pezsgő művészeti és társasági élet helye Rodics Eszter hozzáértő és gondos vezetésével. Ilyen emberek, ilyen vezetők, ilyen intézmények kellenek az egész Kárpát-medencében ahhoz, hogy a magyar kultúra virágozzék és mindenki számára elérhetővé váljék.”

,L. Simon László, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója megköszönte a látogatást: „Igazán megtisztelő volt Csák János kultúráért felelős miniszter úr látogatása a Velencei-tónál. Megnézte a Halász-kastélyt, a Halász Gedeon Központot, a Vörösmarty Emlékházat, a Csajághy Laura Szabadtéri Színpadot, a Liszt Művészházat és a Bence-hegyi Vörösmarty-pincét. Betekintést kapott a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, valamint a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szakmai munkájába.”

Rodics Eszter a feol.hu-nak hozzátette: örömmel kísérte végig a minisztert nem hivatalos látogatásán, aki az Alapítvány és a Népfőiskola helyszínein járva elismerősen nyilatkozott a fiatal művészek megismertetésében végzett munkájukról is. Csák miniszter, látogatása végén megnézte a Vörösmarty pincét és Vörösmarty Mihály szobrát, ahol a közösségi oldalán is látható közös fotó is készült, a költő Csongor és Tündéjéből származó idézettel: „„Sík mezőben hármas út,/ Jobbra, balra szertefut,/ A középső célra jut.../ A közép a biztos út,/ Oh, de melyik nem közép itt?/ Melyik az, mely célra jut?”