Megnyílt az osszárium, elkezdődött a Királyi Napok (videó, galéria)

Legalábbis erre az égi jelenségre csodálkozhattak rá mindazok, akik a program kezdetén hagyományosan megnyitott osszárium körül gyülekeztek a Romkertben, országunk egyik legszentebb nemzeti emlékhelyén. Többen a ciszterci templom felől érkeztek, ahol röviddel az ünnepség előtt ért véget a szentmise. A Szent Istvánhoz kapcsolódó szakrális programokból és a város eseményeiből született meg egy évtizeddel ezelőtt a székesfehérvári királyi ünnepkör, amely összművészeti fesztivállá terebélyesedve hangolja rá a vármegyeszékhely lakóit és az ide érkező vendégeket az augusztus 20-án kiteljesedő nagy állami tiszteletadásra.

A csontkamránál felsorakozva mások mellett Törő Gábor országgyűlési képviselő, Molnár Krisztián, a vármegye közgyűlésének elnöke és Cser-Palkovics András polgármester is meghallgatta Vargha Tamás államtitkár, honvédelmi miniszterhelyettes beszédét.

– A magyar nemzeti emlékezetben a történelmi Magyarország számos városához kötődően, Pozsonytól Kolozsvárig, Nándorfehérvártól Kőszegig sorolhatnánk a sorsdöntő csatákat, és a nemzeti létünket máig meghatározó dicső vagy gyászos eseményeket, szimbólumokat – mondta Vargha Tamás.

 – Amikor a Királyi Napok megnyitása előtt, a Királyi Napok előestéjén megidézzük városunk, Székesfehérvár múltját, elfogultság nélkül nem tudunk emlékezni kivételes szerepére, hiszen szent helyen állunk. A székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilika számos magyar király temploma volt. Sokan azonban nem csak uralkodásukat kezdték meg itt, hanem a rendelkezések szerint a bazilika területén leltek végső nyugalomra: nyolc Árpád-házi királyunk, két Árpád-házi herceg, hozzátartozóik és főúri méltóságok. A királyi alapítás, valamint a királyi koronázási és temetkezőhely kiváltságos rangját viselő város tisztelettel őrzi, és évről évre ünnepli azoknak az uralkodóknak az emlékét, akik az évszázadok során európai rangra emelték, európai tényezővé tették Magyarországot. Jelképes és fontos üzenetet is hordoz, hogy itt, az osszárium mellett nyitjuk meg a Királyi Napokat, merthogy a csontok az emberi test tartóoszlopai, itt eltemetett uralkodóink pedig jelképesen nemzeti múltunk, magyarságunk és európaiságunk tartóoszlopai. Éppen ezért ez az osszárium szent hely, ahol a véres és dicsőséges századok királyainak csontjai, porladó testük maradványai méltó módon maradhattak fenn az utókor számára. Mi fehérváriak így emlékezünk ezeréves államiságunkra, a magyar történelem és közös múltunk minden pillanatára. Tesszük ezt azért, mert a múlt ismertének és tiszteletének hiánya az egyénre, de a nemzet egészére nézve is veszélyes. Mert ha nincs mire visszatekinteni, ha nem lehetséges miből erőt meríteni, akkor az egyén, de az egész nemzet is elveszíti a fennmaradásához szükséges legfontosabb tájékozódási pontjait. Nemzetünk fennmaradásának jegyében minden királyunk, de augusztus 20.-hoz közeledve különösen államalapító királyunk, Szent István emlékét örökre megőrizve, tisztelettel hajtunk fejet nem csak a csontok, földi maradványok, hanem királyaink nemzetünk történelmében betöltött szerepe előtt is.    

A jelenlévőkre óriásbábok tekintettek le a magasból az egykori, ősi bazilika megmaradt kövei közül, miközben mindenki elhelyezhette az emlékezés virágait a nemzeti lélek nyugvóhelyén, a magyarság egyik panteonjánál. (A Romkert ingyenes látogatható a Királyi Napok teljes időtartama alatt, naponta 9-től 20 óráig.)

A Királyi Napok és az ahhoz kapcsolódó színvonalas folkfesztivál ünnepélyes, hivatalos megnyitója a Zichy-színpadon a Királyi Táncpódium – Familia Alba című produkció lett. Ott Cser-Palkovics András polgármester lépett a színpadra a zsúfolt nézőtér, a rengeteg érdeklődő előtt.

– Eltelt tíz esztendő, hiszen a Királyi Napok a Szent István Emlékévben, 2013-ban vált összművészeti fesztivállá – emlékeztetett a városvezető. ­– Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak, ha már mégiscsak a néptáncé lesz ma este a főszerep, Botos Józsefnek és csapatának, akik annak idején megálmodták a néptáncfesztivált, elindítva a Királyi Napokat. Ráadásul ez nem csak egy csodálatos kulturális fesztivál, hanem egyben tisztelgés is Székesfehérvár és Fejér vármegye történelme előtt. Hiszen ennek a városnak a történelme nem más, mint a magyar történelem legfontosabb része és időszaka a kezdetekkor, amely miatt joggal és okkal mondhatjuk Székesfehérvárt a nemzet történelmi fővárosának. Amikor tehát Szent István városaként készülünk Szent István ünnepére, egy ilyen összművészeti kulturális és történelmi fesztivállal szeretnénk tisztelegni elődeink előtt, de egyúttal azt is meg akarjuk mutatni, hogy ez egy a mában múltját tisztelő, büszke, de emellett élhető és szerethető város is. Körülbelül fél órával ezelőtt nyitottuk meg a koronázó templom helyén az osszáriumot, hiszen az a szertartás is mindig része a Királyi Napoknak. Az esemény adott szívből érkező többletet a fesztiválhoz. Mondhatjuk, ilyen lelki többletet csak Székesfehérvár adhat egy eseményhez, hiszen az ezer éves történelem minket feljogosít erre.  

Beszéde végén a polgármester megköszönte mindazok munkáját, akik közreműködtek a szervezésben, tettek ezért, hogy a fehérváriak, valamint minden határokon innen és azokon túlról érkező vendég jól szórakozzon, és maradandó élményekkel gazdagodjon ezekben a napokban.  

Vasárnap este az Alba Regia Táncműhely gálaműsora köszöntötte a nézőket, majd a második napon, hétfőn a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című előadását, zárásként pedig a Duna Művészegyüttes Szépséges Mezőség című bemutatóját élvezhetik majd az érdeklődők a Zichy ligetben felállított lelátóról.