„Mágikus csomó” a királyi jogaron és a Seuso-kincs korsóin

A figyelmet érdemlő azonosságról ismereteink szerint eddig sem a koronázási jelvények, sem a Seuso-kincs kutatói nem tettek említést. A jogar tárgyleírásában – amelynek a története a koronánál és az országalmánál is régebbi, valószínűleg a 10. században Egyiptomban készült – szó esik a kettős- vagy más néven Salamon-csomóról. A gömbalakú hegyikristály jogarfej aranylemezborítását díszíti a „mágikus csomó”. A végtelenített vonalminta a természet és az emberi élet vég nélküli, örök körforgását jelképezi, a középkorban bajelhárító képességet is tulajdonítottak neki.

A koronázási jogaron ábrázolt kettős csomó ismerős lehet a nemzeti emlékhelyek plakettjéről, köztük a fehérvári Koronázóbazilika Romkertjének és a pákozdi Katonai Emlékparknak az emblémájáról. Ugyanis ezt a díszítőelemet választották a Nemzeti Emlékhelyek logójául. Az idén országosan május 13-án tartották az Emlékhelyek Napját, ehhez Fehérváron és Pákozdon is egésznapos programmal csatlakoztak mindkét helyszínen.

Ami a Seuso-kincset érinti, a korábban Fehérváron is kiállított, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható késő római kori ezüstkészlet két jellegzetes darabján, a geometrikus korsón fedezhetjük fel a kettős csomót. Az azonos méretű, formájú és díszítésű ezüstkorsókat geometrikus és növényi minták borítják, a díszítőmotívumok közt láthatók rajta a „mágikus csomók”, amelyek római kori mozaikokon is kedvelt motívumok.

A megkérdezett szakértő szerint az azonos díszítőmotívumok ellenére nincs kapcsolat a királyi jogar és a Seuso-korsók között, mivel azok különböző történelmi korokban készültek. Mégis érdekes ez az észrevétel, amelyre egy közösségi oldalon (Nyíregyházi MAG) hívták fel a figyelmet. Az ókor óta használt jelkép 2015-ben egy magyar fizetőeszközre is felkerült, az 50 forintos érmét a Nemzeti Emlékhelyek logójaként díszíti.