A barokk építészet fehérvári gyöngyszemei

A téma és a séta apropója, hogy 145 év után 1688. május 19-én szabadult fel Székesfehérvár a török uralom alól, akkoriban hagyták el a környező településeken lévő erődítményeket, illetve azokat a területeket, amelyeket megszállás alatt tartottak.

– 1688-ban „visszatér az élet” a városba, a közigazgatás újraszervezése és az építkezés az első és legfontosabb: az első épület, amit ekkor elkezdenek felújítani és átalakítani, az a mai városházának a régi, középkori eredetű épülete. A régi vármegyeháza építkezései is ekkor, az 1690-es évek elején zajlanak. A barokk korban a királyi Magyarországról, északról, északnyugatról jönnek a seregek és maga a közigazgatás is. A Habsburg uralkodó küldi a katonaságot, a városvezetőket, és jön velük egy nagy számú német polgárság is, akik többek között kereskedelemmel, iparral és egyéb szolgáltatásokkal foglalkoznak. Így Székesfehérvár fokozatosan német várossá válik, az 1830-as években még hivatalosan is Stuhlweißenburgnak hívják, ami tükörfordítása a Székesfehérvár elnevezésnek. – idézte fel a korszak fehérvári vonatkozásait Váczi Márk történész, városkutató, aki arra is kitért, az ide érkező polgárság érkezésével újra kellett indítani a keresztény vallási életet. A középkori kápolnák és templomok helyén emelkedő dzsámikat elkezdik átalakítani, majd újra használatba veszik az épületeket. Az évek során a jezsuiták és a ferencesek is templomépítésbe fognak.

– Az 1740-es években elkezdik felújítani az egykori, IV. Béla-féle koronázó templomot, a Szent Péter és Pál templomot, amiből aztán az 1770-es évek végére a székesfehérvári egyházmegye központi temploma, székesegyháza lesz. A belvárosi Karmelita templom öt évtizedes építése is ekkoriban fejeződik be, és szintén ebben az időszakban épül fel a szerb-ortodox templom a Rác utcában. – sorolta a történész a város vallási életének meghatározó egyházi épületeit.

A Hiemer-háztól induló séta során az érdeklődők megismerhették többek között a felújított Szent István-székesegyházat, a Püspöki Palota épületszobrainak történetét és több olyan köztéri, egyházi szobrot, amelyek a barokk időszakában készültek. Továbbá megismerkedhettek néhány olyan köz- és lakóépülettel, melyek manapság is meghatározzák Székesfehérvár belvárosának arculatát.