Harminc évnél régebben kezdték a váli szavalóversenyt (galéria)

A mi vármegyénken kívülről is eljött három versmondó, egy kislány Budapestről, s két nyolcadikos a felvidéki Farnadról – ez utóbbi testvértelepülése Válnak. Van rutinjuk tehát a szervezőknek, de mindig új kihívás ennyi vendéget fogadni. Hiszen szülők, pedagógusok hozzák őket, s nem maradnak étlen-szomjan a Vajda Ján os Általános Iskolában. A szülők küldik a finom házisüteményeket, sok gyermek jó korán kel ilyenkor, hogy a kilencórás kezdésre Válba érkezzen. Mind a nyolc évfolyamos korosztálynak szól a kiírás, és sni-s gyerekeket is várnak. Inkább nem is írjuk le, inkább úgy mondjuk, hogy kicsit bátortalanabb és több küzdéssel tanuló gyerekek is vállalják, hogy kiállnak mások elé, s tolmácsolják a költők üzenetét. Nekik külön dicséret jár érte, felkészítőikkel együtt. A kis előadók között voltak olyanok, akiknek a szülei mutatkoztak be annak idején a váli szavalóversenyen az 1990-es évek legelején.

Essék szó a zsűriről is! Minden korosztálynál hárman értékelték a versmondókat, pedagógusok, szakemberek, volt váli tanárok, tanítók, s mindig szívesen érkeznek országosan ismert és elismert művészek, színészek a presztízzsel bíró kulturális eseményre. Idén a többi között Kozáry Ferenc, a székesfehérvári Vörösmarty Színház színművésze, Kubik Anna Kossuth-díjas színművésznő és a bicskei születésű Csomor Ágnes színésznő, az egyre rangosabb Szegedi Gyermekszínház alapítója vettek részt a verseny elbírálásában. És elfogadta a meghívást Juhász Anna, irodalmár, kulturális menedzser, aki népszerűségével az irodalom mai népszerűsítéséért tesz oly sokat sikerrel. Papp Márió költő, műfordító is évtizednél régebben visszatérő vendég. Hosszú éveken át Válban dolgozott Tóth Zoltánné helyi tanítónő, valamint Kovácsné Darabos Erzsébet szintén volt váli tanító, majd igazgató, aki elindította a Vajda János Szavalóversenyt fiatal irodalomrajongó pedagógusként.

Szabó Éva igazgatónő köszöntötte a napsütötte iskola udvarán a népes versszerető „sereget”, mert ez a legfontosabb. Még hogy nem olvasnak és főként nem tanulnak verseket a mai gyerekek? Itt ez csaknem harminc éve élő cáfolat, kivéve persze a három év covidos kényszerű leállást. Aggódtak is, mondta el Szabó Éva, hogy sikerül-e újjáéleszteni a hagyományt, de nemcsak sikerült, hanem még többen jöttek el, mint szoktak. A versválasztásra minden korosztályban rányomta a bélyegét a Petőfi-év, de ezt a legjobb értelemben kell venni! Kicsik, nagyok vették elő a mi örökifjú hős költőnk akár kevésbé ismert verseit, amikről újra és újra kiderül, hogy nem avultak a csaknem kétszáz év alatt! És más klasszikusok is előbukkantak a 19. századból, a 20. század első feléből. Szabó Lőrinc, Csukás István, Rónai György, Ady Endre. A dunaújvárosi negyedikes Áldott Maja Goethe Villikirályát adta elő meggyőző érettséggel, s a kápolnásnyéki Alapi Barnabás Petőfi Három fiú költeményét tolmácsolta mély megértéssel. A modern költők közül még nem rostálódtak ki annyira a közepesek és közhelyesek, de a szülők, pedagógusok általában finom érzékkel válogattak, ez volt a zsűri véleménye. Olykor alig egy-két pont különbséggel szerepeltek a helyezettek, de minden versenyen mégiscsak dönteni kell, akármilyen nehéz.

Az első helyezettek névsorát közöljük évfolyamonként, az első osztályosokkal kezdve. Bíró Andor Lizander (Székesfehérvár), Takács Odett (Seregélyes), Páll Édua (Vál), Jelencsik Lili (Dunaújváros) és Igar Péter (Mány). Az sni-vel bátran küzdő két első helyezett versmondó az 1-2 és a 3-4 osztályosok között: Vant Botond (Mány) és Csomor-Halmi Boglárka (Bicske). Felső tagozatos győztesek: Sisa Bianka Lívia (Velence), Virga Szonja (Velence), Korbai Mátyás (Kápolnásnyék), Szuna Szonja (Székesfehérvár). Különdíjakat is kiosztottak, s mindenki kis ajándékkal térhetett haza, köszönhetően az adományozóknak is. A hangulat is igazolta és nemcsak szólamként hangzott el, hogy mindenki győztes volt.