Időszaki kiállítás nyílt bábszínházi jelenetekről a Károlyi-kastélyban (galéria)

Károlyi György diplomata és párja, Angelica asszony újabb kiállításnak biztosított helyet a fehérvárcsurgói kastélyban. A pince boltívei alatt bábelőadásokról szóló fotógyűjtemény, kép- és szövegválogatás látható, melyben eredeti drámai szövegekkel, montázsokkal, adaptációkkal találkozhatunk, amelyet már nem kisgyermekeknek szánnak.

Brigitte Pougeoise-nak a párizsi Bibliothèque Nationale de France Előadóművészeti Osztályán őrzött fotógyűjteményéből válogatott képek mintegy 30 év bábelőadásain keresztül vezetnek végig, ablakot nyitva a tegnap és a ma művészeire, egyúttal arra hívnak minket, hogy korunkról egy olyan, szélsőségesen költői művészeten keresztül gondolkodjunk, amely éppúgy kapcsolódik a bábjáték folyamatához, mint a színpadra állítások esztétikájához.

A kiállítást kedden délután nyitotta meg Fekete Anetta. A színháztörténész, muzeológus elmondta: -Annak a Brigitte Pougeoise francia fotográfusnak a képeit láthatjuk a tárlaton, aki a 80-as évektől kezdve fotózott intenzíven bábszínházakat. Itt most, 14 előadásról készült képeket csodálhatunk meg, melyeken olyan meghatározó bábosokat fedezhetünk fel, akik a hazai közönség számára is ismertebbek. A legtöbb francia, de van pár holland is, sőt egy grúz és egy olasz rendező is. A legtöbb bábszínház, melyek itt képviseltetve vannak, nem kifejezetten gyerekeknek mutat be előadásokat, hanem inkább felnőtteknek. A bábszínházi fesztiválokra is jellemző ez, hiszen javarészt felnőtt közönségnek készült előadásokat mutatnak be, de nem feledkeznek meg azért a gyerekekről sem. Itt is látható egy kaméleonról szóló olasz, pontosabban a pármai társulat jóvoltából.

Megkérdeztük a muzeológust, hogy miért is szerepelnek a bábszínházi képeken a mozgatók. Fekete Anette elmondta: -Érdekessége az egésznek, hogy az itt szereplő előadásoknak mindegyike az új bábszínházi nyelvet képviseli, ahol a bábjátékosok már kilépnek a paraván mögül, és együtt alkotnak játékot a bábjukkal. Ez egy olyan formát hoz létre, ahol a bábszínész, vagyis a bálmozgató és a báb egyenrangú partnerré válik. Ez dramaturgiailag is megváltoztatja ezeket az előadásokat és vizualitásában is persze. Valójában ez kihat az előadás minden egyes részére, a mozgástól kezdve, a színészi játékig és teljesen más eszköztárat igényel, mint a hagyományos, megszokott bábszínházi paravános játék, ahol egy illúziót kapunk. Utóbbi esetében a bábuk szinte maguktól kelnek életre, viszont ahol már láthatjuk a mozgatókat is a bábokkal együtt, ott lelepleződik ez a bábszínház illúzió. Így jön egy újabb izgalmas fejezete a bábszínháznak, hogy mit kezdünk azzal a helyzettel, hogy színházi alkotóként együtt vagyok látható én is, mint mozgató, és az általam életre keltett báb is.

A kiállítás megnyitóján azt is megtudtuk, hogy nagy divatja van a tárgyszínháznak, mint önálló műfajnak is, ahol hétköznapi tárgyakat mozgatnak, sokszor gépezetek segítségével. Erről is van kép a falon, ahogy sokféle más bábtechnikáról, az óriásbábtól kezdve, a marionett bábokon át az ember testformájú bábukig. Egyik másikon annyira összefonódnak az emberi testtel, hogy nehezen eldönthető, meddig tart az ember és hol kezdődik a báb?

A Kecskeméti Ciróka Bábszínházból érkezett szakembernek feltettük azt a kérdést, hogy nálunk miért nem ilyen színes, változatos a bábszínházi világ. fekete Anetta így felelt: -Az országban 14 bábszínház van, de rengeteg független magántársulat játszik, sőt vannak családi és egyszemélyes bábszínházak is, valamint olyanok, ahol alkalmilag összeállt bábművészek hoznak létre együtt egy-egy előadást. Szóval úgy gondolom, hogy egyre színesebb Magyarországon is bábszínházak kínálata. Azon városok életében, ahol van Bábszínház, ugyanolyan meghatározóvá kezd válni felnőttek és gyermekek számára is mint a nagyszínház. Éppen ezért nálunk ugyanúgy vannak bábszínházi találkozók, fesztiválok, melyek segítenek találkozni azokkal az új törekvésekkel, amelyek itt is láthatók ezeken a fotókon.

Azt is elmondta Fekete Anett az iskolásoktól zsúfolt pincehelységben, hogy most már az oktatásban is megjelenik a báb. Mint azt felsorolta: -A Szépművészeti Egyetemen évek óta végeznek bábszínész és bábrendező szakos hallgatók, sőt bábdramaturgok is. Nem mellesleg, mivel a báb nem más, mint egy mozgatható szobor, ezért a Képzőművészeti Egyetemen már tanulnak bábtervező hallgatók, úgyhogy azt gondolom, egyre fiatalabb és fiatalabb generációja van a bábosoknak, akik aktívan részt vesznek a bábszínházak munkájában, illetve az az azokban zajló alkotásokban, és bízom abban, hogy ez a folyamat töretlenül megy előre.

Károlyi Angelica elmondta, hogy az időszaki kiállítás a kastély nyitvatartásának idejében látogatható, és egészen március 12-ig díszítik a fotográfiák az ódon pince sokat látott falait.