Velence örökségeinél jártak a Kulturális Örökség Napjai alkalmából

Régi hagyománya van már Magyarországon is a Kulturális Örökség Napjainak, melynek eredetéről Petrus József Csaba műemlékvédelmi szakmérnök, a Velencei Települési Értéktár Bizottság elnöke emlékezett meg kérésünkre:

– Előzménye az 1984-ben Franciaországban megtartott Történelmi Műemlékek Nyílt Napja. Majd az Európa Tanács 1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok címmel. Napjainkban e rendezvényt a Baltikumtól a Balkánig, Izlandtól az Ibériai-félszigetig 50 országban ünneplik minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is. Hazánkban 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bízta meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt – akkori nevén Országos Műemlékvédelmi Hivatalt –, hogy szervezze meg a rendezvényt. Ezt a koordináló munkát azóta is a hazai műemlék- és örökségvédelem központi intézménye végzi, de a nagyobb feladata az épületek tulajdonosaira, működtetőire, kezelőire és a szervezőkre hárul, mivel ők vállalják, hogy a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegyék értékes, szép épületeket, műemlékeket, gyűjteményeket – árulta el a szakember, hozzátéve: a Kulturális Örökség Napjai idén a 150 éves intézményes magyar műemlékvédelem előtt is tiszteleg, ugyanis 150 éve, 1872. április 7-én jött létre a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, az intézményes hazai műemlékvédelem első önálló szervezete. A Velencei Települési Értéktár Bizottság elnöke kifejtette: a 150 éve alakult bizottság első feladatai között szerepelt a műemlékek jegyzékbe foglalása és kategorizálása.

– A műemléki törvény 1881. május 28-án született meg, és négy fejezetben foglalta össze a műemlékvédelemre vonatkozó szabályokat. Utolsó fejezete értelmében létrejött – már nem ideiglenes, hanem törvényben szabályozott és állandó költségvetéssel rendelkező szervezetként – a Műemlékek Országos Bizottsága, és ezzel a magyar műemlékvédelem újabb szakasza kezdődött meg. Napjainkban a műemlékvédelem a Miniszterelnökséghez tartozik – tudjuk meg, ahogy azt is: a Kulturális Örökség Napjai keretében Velencén három műemlék is látogatható volt. Petrus József Csaba szervezte meg a Hauszmann-Gschwindt-kastély belső tereinek és kertjének bejárását, valamint a Szent István király római katolikus templom és a templomtorony látogatását szeptember 17-én és 18-án.

– A kastély, a melléképületei és kertje is műemléki védelem alatt áll. Az épület magántulajdonban van, évek óta nem látogatható, de most lehetőség volt bejárni a belső tereit is – meséli a szakember. A kastély egykori szalonjában Szabó Zsolt építészmérnök tartott előadást. Előadásában ismertette a velencei kastélyokat, majd a Hauszmann-Gschwindt-kastély történetét és leírását gazdag kép- és térképanyaggal bemutatva. Az előadás kitért a kastély tulajdonosainak ismertetésére és a kastély parkjának történetére. Ezt követően a látogatók bejárhatták a kastély földszinti és emeleti helyiségeit, majd a bejárás a kastélyparkban folytatódott.

Másnap, a műemlék Szent István király római katolikus templomban Nagy Károly templomgondnok tartott izgalmas előadást a templom múltjáról, archív képekkel is bemutatva annak történetét. Ezt követően a látogatók megtekinthették a Meszleny-szobában lévő kiállítást, majd a szószékre is ki lehetett menni. A templomtoronyba már kevesebben merészkedtek fel, de még így is sokan kíváncsiak voltak a templomtoronyból a Velencei-tó látványára és az ott lévő harangokra – mesélte a rendezvény szervezője. A harmadik helyszínen, a műemlék Sára Szűcs Lajos pincéjében Kernya Gábor önkormányzati képviselő vezette körbe a látogatókat.