Porból lettünk… - Elkezdődött a nagyböjt

Ma van hamvazószerda. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, így emlékeztetve a híveket arra, hogy porból lettünk s porrá leszünk. Hamvazószerda egyúttal a farsang végét és a húsvét előtti nagyböjt kezdetét is jelenti. 

A 7. században alakult ki az a gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára teszik. Emiatt valójában hamvazószerdától húsvétvasárnapig negyvenhat nap telik el, igaz, a közbeeső hat vasárnap nem böjti nap.

A böjt hagyományosan húsmentes. A többség ilyenkor nem fogyaszt sem tojást, sem tejterméket. A magyar kereszténység első századaiban nagyon kemény szabályok vonatkoztak erre az időszakra: a húsmentesség mellett napi egyszer lehetett enni kenyeret, halat, sót és száraz növényi eledeleket, inni csak vizet lehetett. Ezek a szokások aztán enyhültek, ma már a szigorú böjt csak hamvazószerdára, a nagyböjti péntekekre, valamint nagyszombaton a délig tartó időszakra vonatkozik. Ehhez a naphoz fűződik a lánypatkolás szokása, amikor a legények minden házba, ahol eladósorban lévő lány volt, bementek. Ketten elkapták a lányt, majd a kovácsnak öltözött legény és segédei megpatkolták, vagyis a csizmáján lévő patkóba szöget vertek. A többi legény közben kosarakba összegyűjtötte a tojásokat, és ha megtalálták, szalonnát és sonkát is csórtak.

A patkolásért a lány anyja aprópénzzel fizetett, amit aztán a legények elszórtak a kocsmában.