Művészet és madárfütty – Véget ért a 8. Public Art Móron

Július 14-én kezdődött a 8. Public Art – Köztéri Művészetek Hete a Szent István parkban. Az eseményt a móri Lamberg-kastély Művelődési Központ szervezte, így ők biztosították az alkotáshoz a helyszínt, a hátteret. A ligetben két csapat is hozzákezdett, hogy álmaikat, terveiket formába öntsék. Az egyik alakulat vendégművészekből állt. A móri Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány által meghívott alkotók többsége nem először mutatkozott be a város művészetre kíváncsi lakói előtt. Dóra Emese – Plank Antal Mirones, Módra Bettina – Palásti Kristóf, Mosberger Róbert, Páhi-Fekete Noémi, Páhi Péter és Pintér Balázs alkotott a ligetben.

A másik formáció a MIKSZ. Az egyesület tagjai egyébként is rendszeres résztvevői Mór kulturális életének. A mikszesek a Fordulatok címet adták installációiknak, és volt is benne sok forgás, ugyanis a négy alkotás között két különleges óramű is megjelent, méghozzá úgy, hogy a teljes építési folyamat alatt a járókelők érdeklődve figyelhették a folyamatokat. Volt köztük sok visszajáró és kérdező, érdeklődő néző, de olyan is, aki csak behatóan bámészkodott, tudtuk meg Abonyi Riától.

– Az első általunk elkészített köztéri alkotás 150x190 centiméter lett, egy nagy óra, melynek számjegyeit különböző, más-más gyártó által készített, több országból származó régi vekkerrel helyettesítettük. Mindegyiket az elhelyezkedése szerint állítottunk be, vagyis a 8-as szám helyére egy 8 órára beállított vekker került, a hetesre hetes és így tovább. Az alkotás funkciója teljes volt, ugyanis a nagy számlap közepére egy pontosan működő nagyobb óraszerkezetet rögzítettünk – mondta a MIKSZ vezetője.

A másik óra számlapja a levegő volt, és az idők múlásának jelzői a levegőben lebegő, kövekre mutattak.

Mivel a művészet mindenkié, így az alkotók gondoltak a humoros emberekre is, akik egy-egy fotó kedvéért szívesen pózoltak munkásembernek felöltöztetett talicskával. A gyerekekről se feledkeztek meg, ezért a tó partján egy lebegő padon üldögél egy bohóc.

– A bohócnak egy kicsit szimbolikus jelentése is van – magyarázta Abonyi –, ugyanis a lebegő pad a jelen világunk, a helyzet, melyet a járvány hozott. A bohóc az ember álarcban, mosolyogva vagy épp szomorúan, de lábai mégiscsak a szilárd talajt érintve, ami a biztonságot vetíti felénk. A tóban úszó esernyő pedig a boldogság és remény jelképe, mely itt van körülöttünk, mégis, sokan elúszni látjuk. A festett arcú nevettető kezei szabadok, bárki odabújhat hozzá egy ölelésre, érintésre, ami nagyon fontos tényező kicsik és nagyok életében egyaránt, mert mint csapat is hisszük, hogy a szeretet a legnagyobb igazság.

A művészetek hete olyan tárlatvezetéssel zárult, ahol az installációkat maguk az alkotók mutatták be. A rossz idő, az eső ellenére is sok érdeklődő kíséretében járták végig a művészek a ligetet, alkotástól alkotásig.

A bejárás közben már hangoltak a zenészek, ugyanis a Lamberg-kastély meghívásának eleget tett a Bekecs Néptáncegyüttes, amely Reliktum című folklórműsorával emelte a több napos rendezvénysorozat értékét, majd ezt követően a Hungarian Rhapsody és a Kaukázus adott ingyenes koncertet.

A nyolcadik Public Art véget ért ugyan július 17-én, de a MIKSZ és az azt életben tartó baráti közösség feladatai folytatódnak. Erről Abonyi Ria vallott:

– Nemrég a tánctáboros gyerekeket fogadtuk egy vetélkedős, zenés délelőttre. Hamarosan lesz egy igazi, baráti találkozás, ahol bográcsozás és kellemes beszélgetés keretében jön össze a csapatunk. Közben tagjaink alkotótáborok látogatói lesznek, és egyéni kiállítások szervezése is folyamatban van. Emellett készülünk már a bornapokra is a szokásos Művészbejáróval és egy rendhagyó irodalmi órával a helyi gimnáziumban. És ahogy minden évben, úgy most is bízunk abban, hogy idén újra sikerül kiadni tagjaink alkotásaiból egy könyvet.