A bábok titkairól meséltek a fehérvári kézművesek szakmai programján

A Fehérvári Kézművesek Egyesülete időről időre tartalmas szakmai programokkal kényezteti a különféle technikák iránt érdeklődőket. Legutóbb Szakmák találkozása címmel szerveztek kiállítást, konferenciát: a játék volt a téma. Hiszen játszani a felnőttek és a gyermekek is szeretnek, még ha másként is. Éppen ezért készül sokféle játék, akár a szakmák együttműködése által.

A rendezvényen csak az előadók voltak jelen a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban, őket és a kézműves játékokból összeállított tárlatot online lehetett megnézni.

Az előadások sorát a Szabad Színház vezetője, Nagy Judit kezdte, aki ezúttal a 3M (mese-motívum-muzsika) módszerről beszélt részletesebben a bábelőadások kapcsán. Elmondta: színházi hagyományőrzéssel is foglalkoznak, s az ilyen jellegű produkciókban a kornak, származási helynek megfelelő eszköztárat, jelmezt, kelléket és zenéket alkalmaznak. Minden társművész, alkotó (zenész, népi alkotó, kézműves, színész) inspirálja egymást egy közös cél érdekében. Így jön létre a „szakmák találkozása”, vagyis a 3M módszer.

Judit mesélt a fehérvári nyári turisztikai szezon egyik attrakciójáról, a pár évig futó Élőképes Krónikáról, amelyet sokszor bábokkal adtak elő. Mint megtudtuk: ez a sorozat az Augsburgi Képes Krónika nyomán készült, Székesfehérvár történelmére „szabva”. Kiválasztottak több emblematikus helyszínt, valamint történetet, és fontos volt, hogy az események ábrázolásához megfelelő eszközöket, zenét találjanak. Itt, az eszközöknél jött képbe például a Szent Korona vándorlásának bemutatásához a bábtechnika. Ezt egy nagy Európa-térképet felhasználva valósították meg, amelyen keresztül más-más bábok bújtak elő attól függően, hol járt a korona. Olyan bábtechnikára volt szükség, ami ki- és befér egy nyíláson.

Judit a hungarocellgömböt alkalmazta, ez volt az alap, amit aztán többféleképpen „felöltöztettek”. Ezután kezdtek el más királyokhoz kötődő történeteket is feldolgozni.

Szóba kerültek a jópofa székely bábok is, amelyekből Judit többet bemutatott. Mivel erdélyi családból származik, ezért közel állnak hozzá a székelyek, az ő szokásaik, jellegzetes meséik. A társulattal kifejlesztették a Bajuszmesék-sorozatot, amely székely népmesékre épül. Itt a nőket is férfiak játszszák a bábokkal, amelyek jellegzetes öltözékét a fehérvári Csóriné Ludván Manyi varrta.

Láthattuk például az idősebb, kucsmát hordó bábot és a jellegzetes, piros-fekete ruhába bújt ördögalakot is. Ez utóbbi a vásári komédiákra jellemző jegyeket viseli magán.

A történelmi legendákhoz kötődő előadásokon megfigyelhettük a szép királylány figuráját (akinek ájulása mindig nagyon tetszik az ifjú közönségnek…), a csábító hercegét, vagy a török basáét.

Aztán Judit megmutatta A karácini csoda című bábjátékuk figuráit is, amelyek egerek. Zárásképpen pedig elárulta: most olyan előadásra készülnek, amelynek díszletében lesz egy kút – ennek kivitelezését kell majd megoldaniuk.