fegyvertárlat

2020.11.11. 17:30

Évszázados kincsek láthatók Kápolnásnyéken, a legjavából

A Halász-kastély legújabb kiállításán a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában őrzött vadász- és céllövő fegyverek nyújtanak betekintést a 16. századtól a 20. század első feléig terjedő időszak vadászati világába. A tárlat kurátora, Kovács S. Tibor történész, a Nemzeti Múzeum tárigazgatója izgalmas hátteret adott a Vadászfegyverek/Fegyvervadászok anyagához.

S. Töttő Rita

Kovács S. Tibor, a Nemzeti Múzeum tárigazgatója egy bölény kilövésére alkalmas fegyverrel

Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

Amikor körbemegy a Halász-kastélyban önök segítségével megrendezett Vadászfegyverek/Fegyvervadászok kiállításon, mi az az érték vagy emlék, amitől úgy igazán megdobban a szíve?

– Szinte mindentől! A kiállítás érdekessége az, hogy a Nemzeti Múzeum fegyvertárának legkiválóbb, legszínvonalasabb fegyvereit mutatjuk be a 16. századtól a 20. század közepéig, de ezen belül is vannak olyan műtárgyegyüttesek, amelyek különlegesek! Ilyen például a 17. század végén Sziléziában gyártott óriási puska, ami egy fantasztikusan nagy tárgy, mind súlyát, mind űrméretét tekintve. Mindenkinek az az első kérdése, amikor meglátja, hogy ezt milyen állat elejtésére készítették. Hát én elárulom: bölény kilövésére! Egyetlen példány található belőle Magyarországon, sőt Európában is nagyon ritka, kurió­zum tehát. Aztán vannak vadászszámszeríjak, amelyek acélívvel felszerelt, távolra ható fegyverek, 500 méteres lőtávolsággal, több deka súlyú nyílheggyel. Ezek a fegyverek képesek voltak egy szarvast, vaddisznót is átlőni. Ugyanis nemcsak puskával, de távolható fegyverekkel is lehetett remek vadászeredményeket elérni. Ezenkívül vannak különféle vadászpuskák, amelyek csodálatos aranyozott, ezüstözött, csonttal, gyönggyel kiegészített díszberakásos, vadászjeleneteket ábrázoló gyönyörű alkotások. Van egy olyan karabély a kiállításon, egy rövid csövű vadászpuska, amelyen például Noé állatai vonulnak a bárkába. Ez egy 16. század végi német műipari remek, a világon talán még ha kettő található hasonló kivitelben. Lenyűgözően ritka fegyvereket is bemutatunk, melyek mind érdekességükben, művészetileg is az első vonalba tartoznak a világ nagy múzeumai számára is, nem csak itt, Kápolnásnyéken. Ezenkívül van olyan vadászpuska, amelyik tulajdonképpen egyszerű, megbízható, belga 12-es, sörétes puska, de Kittenberger Kálmán Afrika-­vadász utolsó fegyvere volt, amit 1954-ben, a Rákosi-rendszerben adtak ki neki, hogy ez az öreg, beteg ember élvezhesse a vadászszenvedélyét utolsó éveiben is. Hiszen Kittenberger 1958-ban halt meg. De még így is megtisztelték akkoriban, a Rákosi-diktatúra legsötétebb éveiben, hogy ez a híres Afrika-vadász, aki egy oroszlánnal megküzdött és túlélte a küzdelmet, és számos csodálatos trófeát hozott a Nemzeti Múzeum számára, utolsó éveiben vadászva, boldogan, békésen haljon meg. Tulajdonképpen ez a kiállítás utolsó tárgya, ami mindent elmond: jövőbe vetett hitünket erősíti, hogy olyan vadásznemzedék nő fel, amely méltó Kittenberger Kálmán emlékére és vadászpuskájának megtekintésére is.

Kovács S. Tibor, a Nemzeti Múzeum tárigazgatója egy bölény kilövésére alkalmas fegyverrel
Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

A múzeum hogyan jut hozzá a hasonló gyűjteményi darabokhoz?

– Mind a mai napig folyik a gyűjtés, magánszemélyek, aukciósházak ajánlanak fel műtárgyakat, hogy vegyük meg – többek között híres személyek, vadászok, államférfiak fegyvereit. De mi is „vadászunk” fegyverekre, tehát az aukciósházak, magángyűjtők kínálatát nézzük s megpróbáljuk megszerezni. Néha sikerül, néha nem, hiszen nagyon jelentős összegekről van szó. A pályafutásom alatt, ami már több mint 30 évet jelent, azt mondhatom, hogy a legizgalmasabb, legérdekesebb műtárgyakat min­dig sikerült megvásárolni.

Említette, hogy több mint harminc éve dolgozik a Nemzeti Múzeumnál. Milyen indíttatásból indult el ezen a pályán?

– Szegeden végeztem történelem–régész szakon, és a régészeti ásatásokon mindig a fegyverek érdekeltek: a honfoglalás kori harcos sírjában lévő íj, avar harci lándzsák, páncélok, egyéb dolgok, s ahogy a Nemzeti Múzeumba kerültem, elkezdtem érdeklődni még mélyebben a fegyverek iránt. A fegyvertár akkori vezetője nyugdíjba ment, s mivel látták, hogy engem ez érdekel, így kerültem oda. Tulajdonképpen ott ismerkedtem meg igazán a fegyverekkel, a 12 ezer darabos gyűjteménnyel, ami a 10. századtól napjainkig terjed. Ennek ápolása, gondozása, fejlesztése már több mint 30 éve a feladatom, s ezt a mai napig nagyon élvezem.

 

Mi alapján döntötték el, hogy a kápolnásnyéki tárlatra mit hoznak?

– Tulajdonképpen válogatást szerettem volna adni a fegyvertípusok legizgalmasabb tárgyaiból, az volt a cél, hogy legyen benne íj, számszeríj, puska, pisztoly, különféle tőrök és egyebek. A laikus emberek számára is olyan palettát akartunk nyújtani, amely a vadászfegyverek színes világát mutatja meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában