Jól vizsgázott a csákvári csűr a nyáron

Az emlékház udvarára lépve a csűr elején Örzse és Jani fogadja az érkezőket, akik terített asztal mellett ülve poharazgatnak. A szalmabábuk nevüket a Háry János szereplői után kapták, ezzel is utalva arra a híressé vált, 1929-es előadásra, amelyet a falusi földműves ifjak és lányok adtak elő Csákváron. A hely hangulatát tovább fokozzák a stelázsira felrakott régi konyhai edények, valamint az oldalt elhelyezett mezőgazdasági eszközök.

– A fedett kiülő eredetileg azért épült, hogy a nyári múzeumi táborok alkalmával helyet adjon a különböző foglalkozásoknak, programoknak. Ám a „főhadiszállás” végül a múzeum helyett az iskolába került, így a kiülő funkció nélkül maradt – mesélte Tóth Árpádné, a Csákvári Emlékházat működtető Vértes Múzeum Baráti Kör Egyesület felügyelőbizottságának tagja, a programok egyik fő szervezője.

Végül késő tavasszal, miután az összes év elejére tervezett rendezvényt és kiállítást lemondták a vírushelyzetre való tekintettel, úgy döntöttek, eljött az idő a külső fedett tér kihasználására. Ekkor született meg a csűr ötlete, és már az első alkalommal kiderült, remek színhelye lesz a nyári programoknak. Júniusban Geri Tamás és Grenella Orsolya adott zenés-énekes műsort, az aratás megkezdésének apropóján pedig Kuns­tár Béla a csűrök, pajták és egyéb mezőgazdasági tárolók funkciójáról mesélt.

Augusztus elején Balajthy Ferenc költő Egyenes tükör című kötetének bemutatóján gyűlt össze ismét a közönség, ahol Cserta Gábor gitárzenéjét is élvezhették az irodalmi délután résztvevői. Az idei nyári programokba ennyi fért bele, és mivel a múzeum Tóthné szerint továbbra sem kap megfelelő anyagi támogatást a várostól, a megszokott programokat ősztől nem tudják megrendezni. Azért ebben az évben várható még két kiállítás: szeptember 18-án 18 órakor a 150. születésnapját ünneplő magyar rendészet történetéből nyílik tárlat, amelyet október végéig lehet majd megtekinteni. Ezt követően – a tervek szerint – november 1-jén a székesfehérvári Tarsoly Ifjúságért Egyesület Katonaélet című kiállítását nyitják meg, amelyet a téma, illetve a dátum okán össze is kötnek a csákvári katonasírok és emlékhelyek koszorúzásával.

– Nagyon sajnálom, hogy a helyzetünk továbbra sem oldódott meg, és nemcsak arra nincs lehetőségünk, hogy folytassuk a Beszélgessünk sorozatot vagy a Vasárnapi zenés délutánokat, de arra sem, hogy a múzeumot állandóan nyitva tartsuk. Ha lement a két említett kiállítás, valószínűleg Török Péter Ybl- és Prima Primissima díjas tájépítész munkái kerülnek fel a falakra. Ezt az anyagot 2018 szeptemberében Opus Tessellatum címmel mutattuk be, és szerencsére még mindig nálunk van. Véleményem szerint ez egy olyan érték, amelyet bármikor elő lehet szedni – mondta Tóth Árpádné.