Könyvajánló: állatos tündérmese az egyenlőségről

George Orwell Állatfarmján járunk. A mű egy meghatározó korszakban, 1943-44-ben íródott, s bár a Tündérmese alcímet kapta, a mesei motívumokon túl más nem igazán indokolja a választást. Az írás ugyanis vérbeli, nyomasztó, felkavaró szatírája a sztálini uralomnak.

„A Földünkről álmodtam, amilyen akkor lesz, amikor már eltűnt róla az Ember” – kezdődik a könyv az öreg Őrnagy, a díjnyertes fehér kandisznó álmának ismertetésével. Minderről csak a kutyák, a többi disznó, a lovak, a kecske, a szamár, a tyúkok és a galambok tudnak, az angol farm gazdája, Mr. Jones mit sem sejt az állati indulatokról. Pedig volt saját indulójuk is – „Előbb-utóbb elsöpörjük / Az Embert, a zsarnokot, / S dús mezőink nem tapossák / Emberek, csak állatok.” –, amelyet egy alkalommal bőszen kántálva felkeltették az amúgy békésen szunyókáló gazdát. Az Őrnagy azonban nemsokára örök álomra hajtja fejét – amely egyben időben is segít elhelyezni a történetet: Lenin 1924-es halálánál kezdődik az Állatfarm igazi cselekménye. Az ideológia a továbbiakban is adott: meg kell dönteni az Ember hatalmát, s az Állatoknak kell egyeduralkodóvá válniuk.

Mindezt – főként a disznók vezetésével – sikerül is elérniük a farm lakóinak, akik aztán elkezdik sajátos rendszerüket kialakítani ebben az élettérben. Az Őrnagy eszméi szerint élnek – legalábbis ezt hiszi az állatok nagy része, akiket Napóleon, a nagy kandisznó irányít. Iránymutatást is ad nekik, hét parancsolattal. Eszerint aki két lábon jár, az ellenség. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát. Állat nem visel ruhát. Állat nem alszik ágyban. Állat nem iszik alkoholt. Állat nem öl meg más állatot. Minden állat egyenlő.

A napok előrehaladtával azonban bizonyos szabályok felülíródnak, s az állatok többsége egy egyre zordabb diktatúrában találja magát. Ezt ők maguk nem értik, csupán a mindentudó olvasó láthatja: a megfelelő ideológiai magyarázattal, a sztálini elvek szerint változik az állatok vezette farm-világ. A mű az 1984-et is jegyző Orwell kiváló társadalom- és rendszerkritikája.