Egy kötet, három szerző – Válogatás Schrenk Éva, Keszei István, Füstfaragó Flórián lírájából

Nem akármilyen összeállítású kötetről van szó, az olvasó ugyanis egy család három tagjától olvashat verseket. Az egyik szerző az a fehérvári Keszei István, aki aktívan részt vett az 1956-os forradalomban. Emiatt 1957-ben menekülni kényszerült: testvérével először Belgiumba ment, majd később Párizsban telepedett le. Költői pályája lényegében ott bontakozott ki. Keszei szeretett volna hazatelepülni, de nem engedték, így a halál 1984-ben Párizsban érte.

A másik szerző István unokahúga, Schrenk Éva fehérvári költő, akinek eddig hat önálló verseskötete jelent meg. Műveit többnyire internetes irodalmi oldalakon publikálja, de nyomtatott kiadványban is olvashatók voltak, néhányat pedig meg is zenésítettek. A harmadik szerző Éva édesapja, Schmidt Gyula, alkotói nevén Füstfaragó Flórián.

A kötet kiagyalója és szerkesztője maga Éva, akinek a hármas közös szerepeltetése már évekkel ezelőtt eszébe jutott, ám akkor könyv nem lett a dologból. A konkrét munkát, a válogatást két éve kezdte el, így jelenhetett meg idén tavaszra a Lépted a léptem. Az időzítés azért is volt jó, mert Füstfaragó Flórián idén töltötte be 90. évét, így a kötettel az évfordulót is méltón lehet ünnepelni.

Éva azért is szeretett volna többszerzős könyvet, mert neki az elmúlt években nem jött össze önálló kötetre való versmennyiség. Így azt gondolta: szívesen szerepelne együtt édesapjával, akinek verseiből korábban a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg néhány. Schmidt Gyula főleg hobbiként foglalkozott, foglalkozik írással, témái pedig hasonlók, mint Évának, illetve Keszei Istvánnak: a filozofikus gondolatok megörökítésén túl eddig leginkább szerelmes versek, istenes versek születtek. A Füstfaragó Flórián név az édesapa s annak férfi felmenői foglalkozásából eredeztethető, hiszen kéményseprők voltak. Illetve, Gyula csak egy darabig űzte ezt a mesterséget. Innen jön tehát a füst, a Flórián pedig a tűzoltók, kéményseprők védőszentjére, Szent Flóriánra utal. Évának is van művészneve, az Amalina, amit alapvetően spirituális névként kapott régebben. Azóta használja, vagy csupán önmagában, vagy – ahogyan a friss kötetben is – az igazi nevével együtt.

Keszei Istvántól Éva inkább rövidebb költeményeket válogatott, s főleg a pozitív érzelmeket, gondolatokat közvetítőkre helyezte a hangsúlyt. Ám a versek mellett egy Pilinszky Jánosról szóló, rövidebb esszé is bekerült a könyvbe, amely eredetileg Párizsban, az Ahogy lehet című folyóiratban jelent meg még 1960-ban.

Éva igyekezett mindenkit azonos hangsúllyal szerepeltetni a magánkiadású könyvben. A címhez a szintén fehérvári Horváth Irma egyik verséből választott ki egy jellemzőnek talált gondolatot – „Lépted a léptem” –, mert úgy érzi, ez jól jellemzi azt, ahogyan a három szerző az életben s íróként is egymás nyomába lép.