Glócz Vendel plakátjairól sikít Trianon következményeinek borzalma

Glócz Vendel Székesfehérvá­ron él, végzős festőművész szakos egyetemista a Pécsi Tudományegyetemen. Mint lapunknak elmondta, 2019-ben a Művészeti Egyetemek Találkozóján (a színház rendezvényén) kötött társaival együtt jó barátságot a teátrummal. Akkor egyeztek meg, hogy tematikus kiállításokat hoznak létre a színház bizonyos bemutatói mellé. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán működő Lift Szakkollégium legutóbbi fehérvári tematikus kiállítása a Rómeó és Júlia előadáshoz passzolt, novemberben nyílt. Az csoportos tárlat volt, ezúttal Glócz Vendel egyedül jeleskedett. Kiállítása nagyobb részét szénrajzok alkotják.

A trianoni döntés körül aktív világpolitikusok és a tárgyalásból kihagyott magyar vezetők portréi tekinthetők meg. Nagy részük az előadásnak is fontos szereplője, Georges Clemenceau, David Lloyd George, Apponyi Albert, Tisza István és mások. A fekete-fehér arcképek valamennyi darabján uralkodik egy átlós vonal, de nem áthúzások ezek. Nem semmisítik meg az arcokat. Úgy tűnnek, mintha új határvonalak lennének az egységes – Isten-képmás – emberi arcokon. Így húztak száz éve új határokat Trianonban, a Kárpát-medencét diadalmasan kitöltő magyar hazánk egységét fölszabdalva.

A portrék mellett cso­magolópapír-alapra készített pla­kátok lógnak a falakon. Zaklatottságot mutatnak. Sok szöveg van rajtuk, a filccel írt sorok rendezetlenek, kuszák, hibákat is tartalmaznak. Hogy ez szándékos-e, vagy sem, talán mindegy is: sikít róluk a Trianon-kérdés megoldhatatlansága. Az egyik plakát a 3,3 millió magyar nemzetiségű polgár költözését tematizálja: nem ők költöztek, felettük „költöztek” az államhatárok, idegen ország polgáraivá lettek. Egy másik alkotás a világ proletárjainak egyesülését kezdeményező időbe és térbe viszi el a szemlélőt, amikor is Trianon tabutéma volt. „Trianon egy közigazgatási probléma a Szovjetunió szemében, világforradalmi szempontból jelentéktelen” – olvasható.

Egy következő plakát korunk Európájába visz, azt tárgyalja, hogy az Európai Unió egységében sem kapnak egyértelmű helyeslést az őshonos kisebbségek sorsának jobbítását célzó akciók. Talán azért, mert nagy nyugati államok – Franciaország, Spanyolország; őket említi a plakát – joggal tarthatnának a magyar kisebbségeket segítő uniós jogszabályoktól, hiszen saját országhatáraikon belül is sok őshonos kisebbség él. Az alkotó ironikusan ábrázol: egy felemelt szőnyeget vetett a szóban forgó plakátra. Mint írja ugyanott, ha az EU szőnyeg alá akarja söpörni a nemzetiségi kérdést, bizony hatalmas szőnyegre lesz szüksége…

A kiállítást Glócz Vendel egykori tópartis osztályfőnöke, történelemtanára, Rónyai Zoltán nyitotta meg.

– Nézzünk szembe, foglalkozzunk vele, keressük a miérteket! – szólt Trianon napi aktualitását kiemelve.