Örvénylő mozgás Bukovácz Lajos képein

Sok szín, játékos, könnyed formák, történetek vizuálisan megörökítve – erre számíthat az, aki bemegy az október 31-ig nyitva tartó tárlatra, amely a Mozaikok címet kapta.

A megnyitón Szűcs Erzsébet művészettörténész köszöntötte a megjelenteket, s elmondta: a Székesfehérvári Művészek Társaságához tartozó festőművésznek ez a negyedik önálló kiállítása a galériában.

Ezután Izinger Katalin művészettörténész vette át a szót, hogy értő elemzésével még jobban elmélyítse a művek befogadását. (Előtte azonban egy kis személyes kitérőt tartott, elmesélte ugyanis, hogy annak idején Bukovácz tanár úrnál tanult először művészettörténetet, s ez maradandó élmény számára.)

Megtudhattuk aztán: a kiállításon teljesen friss, az elmúlt egy évben készült festményeket láthatunk. Bukovácz Lajos mindennapi életünk krónikásaként mindent megörökít: ünnepet és hétköznapot, falusi és városi helyszíneket. Stílusa azonnal felismerhető, néhány vonalból álló abszurd figuráit tarka, expresszív színfoltok kísérik. Felszabadultság, lényeglátás, rácsodálkozás jellemzi, ám ezek mellett ott van a groteszk iránti vonzódása. Kompozíciói hosszú heteken át készülnek, az elkészült műveken örvénylő mozgás tölti be a teret – elemzett egyebek mellett Katalin, aki azt is elmondta, hogy a művész az egyik legfontosabb képének a Flamboyant címűt tartja.

Bukovácz Lajostól lezárásként megtudhattuk: idén töltötte be 80. életévét, ez is az apropója a kiállításnak.