Sasvári János művei több teret is díszítenek a megyében

Ahogy arra a kőfaragó, Sasvári János emlékeztetett, a cserkészliliom a cserkészet egyik alapvető jelképe, amely a legtöbb cserkészszövetség logójának alapját is képezi. A liliom három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés, segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása.

Borsányi Bea

Sasvári János, kápolnásnyéki fa- és kőfaragó mester két éve költözött Fehérvárra. Lakóháza előtt, a Sütő utcában pár napja fogott hozzá egy mészkőtömb faragásának: ebből készül legújabb munkája, egy cserkészemlékmű, amelynek, ahogy lapunknak elmondta, fő célja, hogy a cserkészcsillagot jobban bevigye az emberek köztudatába. Ugyanakkor szeretne emléket állítani a rendszerváltozáskor újjászületett magyar cserkészmozgalomnak, és egyben egy kicsit saját magát is belopni az örökkévalóságba, mert ahogy nagyapja annak idején mondta: annyit érsz, amennyi maradandó alkotást hagysz magad után. A mester nem mellesleg alapító tagja a IV. Cserkész kerületnek.Fotós: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A mozgalom alapítója, az angol lord, Baden-Powell magyarázata szerint a cserkészek az iránytűn az északi irány jelzésére gyakran használt szimbólumából fejlesztették ki a cserkészliliomot, mert az a helyes irányba, vagyis felfelé mutat. A mester által faragott táblán a csodaszarvas is megjelenik, amellyel pedig az 1933- ban Gödöllőn megrendezett IV. Cserkész Világdzsemborira utal. Ennek a külföldön fehér szarvasként ismertté vált csodaszarvas volt a jelvénye.

Harmadik motívumként egy sasmadár is feltűnik – benne finoman elrejtve a művész vezetéknevének második tagja, a „vári” –, amely a háború előtti magyar cserkészeket jeleníti meg. A 30-as években a cserkészinduló egyik sora így szólt: „Jó sas madár büszkén repes / Az őrsünk zászlaján”. De a sas lett a jelvénye a 2010-es kerületi nagytábornak is. Sasvári János egyébként maga is cserkész, többek között ő és Hada Tibor alapította a székesfehérvári IV. Cserkész kerületet. A kőfaragó több köztéri alkotása megtalálható a megyében, többek között Kápolnásnyéken, Velencén, Martonvásáron és Tabajdon. A most készülő alkotást gánti mészkőből faragja, cserkészhez méltón, természetesen szigorúan társadalmi munkában. A tervek szerint augusztus 20-ra készül el teljesen.