Összjáték – két ifjú képzőművész címmel látható Szabó Nóra és Üveges Mónika kiállítása Fehérváron

Összjáték – két ifjú képzőművész, Szabó Nóra és Üveges Mónika ezzel a beszédes címmel mutatja be alkotásait a székesfehérvári Öreghegyi Közösségi Házban. A nézelődő textilen megjelenő testlenyomatokat, sajátosan ábrázolt, kinagyított testrészeket, illetve a természetben fellelhető anyagokból összeállított műveket láthat. A test, a fizikum néhol csak sejthető, inkább valóban valami belső táj kivetülései az alkotások, s a művészeknek is az volt a céljuk, hogy a test és lélek közötti határokat elmossák. Érdekes megoldások, anyagkísérletek vehetők szemügyre.

Nóra és Mónika a Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett, onnan ered barátságuk. A fehérvári tárlat első közös kiállításuk, korábban csoportos tárlaton szerepeltek együtt.

Az ötlet Mónikától származik, Nóra pedig örömmel csatlakozott. Mint mondta, nagyon izgalmas volt a munka, annak fölfedezése, hogyan hatnak egymásra a műveik. Őt kifejezetten a testlenyomatok foglalkoztatták, s többféle technikával dolgozott már. Eleinte frontálisan képezte le a testet, amihez pausz papírt és szenet használt. Egészen egyszerűen átsatírozta saját testét a papírra – mesélte Nóra, aki ezt a folyamatot továbbgondolva jutott el a teljes testfelület ábrázolásáig textilen, tussal. Ez utóbbi technikával alkotott műveit mutatja be a tárlaton, s azokon megfigyelhetők a tus felhordásának gesztusai is. A zselatin szintén szerepet kapott: azzal a test egyes részleteit, fragmentumait emelte ki. Használt még grafitot is, a rajzolás kedvéért.

Mónika úgy érezte: olyan társat keresett, akinek az alkotásai jól kiegészítenék az övét, s együtt valami újat tudnának mutatni. Nála a test és a természet kapcsolata áll a középpontban, foglalkoztatja az emberi múlandóság, az, ahogyan a természet részeivé válunk. Szereti tágítani a hagyományos festészet határait, ezért is alkot különleges kereteket. Régebben figurálisan festett, majd műveit elkezdte absztrahálni, s különböző anyagkísérletekbe kezdett. A természet és az ember hasonulását most már az anyagi interakciók révén fejezi ki. Szívesen dolgozik például uszadékfákkal, növényi termésekkel; előbbiekből készülhet például keret. Fontos, hogy az anyagokon ő maga dolgozik. A képet kollázshoz hasonlóan építi föl. Mindennek az alapja a formázott keret – fogalmazott Mónika.

A művek nincsenek külön megnevezve, és az sem derül ki, melyiket ki készítette. Az alkotók ezzel is az általuk létrehozott egységet szerették volna kifejezni.

Az alkotások asszociatívak, más-más gondolatokat hívhatnak elő a befogadóból. Viszont azonos észrevételek is lehetnek. Például arra vonatkozóan, milyen érzékeny, sérülékeny is ez az emberi test, amely annyi külső és belső hatásnak van kitéve.

A kiállítás augusztus 2-ig látható.