Tarot-kártya ihlette az agárdi kiállítást

Csütörtök este nyílt meg Sági Vanda képzőművész Létformák című kiállítása a Velencei-tavi Galériában. Megtekinthető augusztus 2-ig.

– A nagy arkánum 22 figurája mentén felfűzhető a lélek története. Az arkánumok ősi archetípusai az emberi élet fontos állomásainak, amelyen valamennyien végighaladunk – magyarázta lapunknak a vernisszázs előtt az alkotó. – Alapvetően, én amit láttam kártyatípusokat, azok figurálisak voltak. Az volt a gondolatom, hogy ezeket a figurákat absztrakt, geometrikus formává kreáljam. Ezzel még nagyobb teret engedve annak, hogy a befogadóknak egyedi érzése legyen a látott képekkel kapcsolatban – ismertette koncepcióját a fiatal képzőművész, aki remek alkalmat kapott a tóparti kiállítóhelytől, hiszen ilyentájt sok turista fordul meg a magtárból átalakított galériában.

Vanda két éve készíti a kiállítás képeiül szolgáló 22 grafikát. A sorrendet a „véletlen” határozta meg. Rendre húzott egy lapot a pakliból, így alakult úgy, hogy a remetével kezdte.

– A remete a belső bölcsességünk, egy magányosabb életszakaszunk figurája, amikor arra összpontosítunk, hogy kik vagyunk. Erre mindenki egyedül jön rá. A grafika vonalhálózata is erre utal: le kell menni mindannyiunknak egy kút mélyére, vagy egy forrásponthoz, ahova beérkezve aztán összeáll egy háromszög, mintegy felérkezünk egy hegytetőre, egy csúcsra, rájőve arra, hogy kik vagyunk – adta át saját remete-értelmezését a művész.

A szeretők grafika a laikusnak is viszonylag egyszerű, tán. Két összekapaszkodó forma.

– S ott van belül egy középpont, ami körül forognak. Ezzel is utalva arra, hogy a közös pontot kell megtalálni, ha ez sikerül, a két kifelé tartó fél egésszé válik. Fontosak számomra benne a hegyesszögek, az ívek; mennyire odaadó egy szimbólum, vagy mennyire erőszakos, durva a szögek miatt… Látható kívül egy lágy burok, az elfogadás, de belül megjelennek az éles szögek, amelyek a két fél, a két szerető külön akaratának, egójának a megjelenései. Az ívességgel mégis befelé nyílunk a másikra – fogalmazott a lány.

A végső, a 22. arkánum a bolond; a jó értelemben vett bolond.

– Akiben már csak a lét öröme van meg, mert minden mást képes volt elengedni. Ma divatos szóval a flow, a teljes létbölcsesség állapotában van, amit nem értenek azok, akik csak a saját rutinpályáikon mozognak. A bolond nevet mindenen, mert már rálát az egész lélekműködésre – ecsetelte Vanda.

Játékra, interaktivitásra is hív a kiállítás. Egy asztal lapján a sorskerék és a mágus minták köszönnek vissza újra, amelyre újabb vonalakkal egy energiamintázot rajzolt föl Sági Vanda. Ezen az alapon fekete és fehér golyók várnak, imbolyognak. A látogatók szabadon guríthatják őket. Mit hivatottak jelenteni? Talán embereket, akik a sorskerék vagy éppen a mágus energiáitól indítva, egymásra utalva, mégis egyedül gurulnak végig önnön sorspályájukon.