Továbbgondolt Garami Ricsi-művek

„Aki itt van, itt van” – ez volt a mottója a csütörtöki emlékestnek, s valóban: aki ott volt, az ott volt, és a többi jelenlévővel együtt gondolhatott Garami Ricsire, aki 2016-ban, tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából. Barátainak, családjának, a művészetét tisztelőknek azóta is nagyon hiányzik, s ez a hiány, hiátus, vagyis annak valamilyen szintű betöltése volt az eredője a Garami Richárd Alapítvány létrehozásának 2017-ben. A cél pedig egyrészt Ricsi képzőművészeti hagyatékának gondozása, másrészt kiállítások létrehozása, az emlékét idéző események szervezése.

A hagyaték gondozása is az alapítvány feladata

Az alapítvány egyik kuratóriumi tagja Varga Gábor Farkas grafikusművész, aki aktív szereplője volt a csütörtöki estnek. Egy korábbi közös akciójukat megismételve ugyanis Gábor egy faxgép segítségével papírszalagot hozott létre, amelyre faxolással került rá több Ricsi által készített portré fotografikai változata, magának a művésznek az arclenyomatai közé. Érdekes és látványos volt.

Gábor a család és a barátok által létrehozott alapítvány egyik kuratóriumi tagja, s kérdésünkre elmondta: a hagyatékból eddig a Pelikán Galé­riában rendezték a legnagyobb válogatást. Azóta is folyamatosan dolgoznak azon, hogy feldolgozzák a műveket, mert a fotós anyag egyáltalán nincs katalogizálva. Vannak azonban egyéb munkák is, hiszen Ricsi feleségével, Ötvös Enikővel bábokat is alkotott, de más, képzőművészeti alkotásai is maradtak. Éppen ezért időigényes a feldolgozás, ami ráadásul kevésbé látványos. Ezért szervezte meg az alapítvány tavaly az első Garami-estet, ahol látványosabb programokra is sor került. Idén pedig következett a folytatás.

A cél ilyenkor az, hogy a Ricsi által képviselt szellemiséghez minél közelebb álló képző- vagy iparművészeti alkotásokat, színpadi produk­ciókat, zenei előadókat hívjanak meg és mutassanak be. Ezúttal például az UN-DEAD című, felnőtteknek szóló báb­előadást láthatták az érdeklődők, emlékezők. Érdekesség volt egy kis füzet bemutatása is, Velo Stations címmel. Ebbe olyan szépirodalmi szövegek kerültek bele, amelyeket a Ricsi által 2006-ban készített, Fehérvár belvárosában látható, jópofa biciklitárolók 2017-es újraavatása alkalmából írt három ifjú szerző. Ám a 2006-os, első avatáson készült fotók is láthatók a lapokon. A kiadó az alapítvány, a támogató az egyik fehérvári nyomda. Ami pedig a faxakciót illeti: Gábor és Ricsi először 2003-ban csinált ilyet, s a szervezők most úgy gondolták, jó lenne feleleveníteni ezt a megmozdulást. A faxból csak úgy csavarodott a hosszú papír, amelyre egyre több arc került rá, a múlt szimbolikus lenyomataként.