Zarándoklat a Szent Vendel-kápolnánál

A hűvös idő, a szemerkélő eső nem tántorította el a zarándokokat, akik ez alkalommal is Szabadbattyánból, Úrhidáról és Székesfehérvár-Maroshegyről érkeztek az alkalomra.

Amint Polyák István polgármestertől és Rák Vilmos Zsolt helytörténeti kutatótól megtudtuk: az emlékezők hagyományőrző szándékkal rendeznek évente zarándoklatot az Emmaróza szőlőhegyen, a Kápolna dűlő végében, a pásztorok védőszentjeként ismert Szent Vendel tiszteletére emelt kápolnánál.

A história úgy mondja: a 19. század második felében a területen még juhlegelő volt, s történt egyszer, hogy egy mérges kígyó megmart egy juhászt, akinek életét nem tudták megmenteni. Az ő emlékére építtette a kápolnát 1880-ban Batthyány Emma Róza grófnő, később aztán a legelőt szőlőtelepítés céljából felosztották, és azóta nevezik Emmaróza szőlőhegynek.

„Akik e sorokat olvassátok, gondoljatok elődeinkre, a múltra. Őrizzétek meg és óvjátok ezt a kicsi kápolnát!” – olvasható a felirat az emlékhelynél. A helyiek és a környékbeliek megfogadták a falu egykori legendás jegyzője, Harmati István intő szavait.

Szóba került hitünk identitása is. Ezt a kápolnát nem lehet bezárni, itt áll szabadon, a dűlőúton, nincs se kerítése, se kapuja. Megállhatunk itt bármikor, emlékezhetünk, imádkozhatunk…

Az ökumenikus megemlékezésen Mayer László katolikus helyettes esperes, plébános és Szücs Sándor református lelkipásztor szolgált, a műsorban közreműködött a Csíkvár kórus, Tóth Szilvia vezetésével, valamint ének- és gitárszóval a Szücs lelkészházaspár. A zarándoklat vendéglátással fejeződött be.