Ötven éve járja a világot Dévai Nagy Kamilla

Csabdi alig több mint ezerlelkes községben három felekezet temploma áll: katolikus, református, evangélikus. Itt is, mint másutt, hol többen, hol kevesebben járnak misére, istentiszteletre, ünnepeken azért többen. A templom Isten háza, így mondjuk, s ritkán tesszük hozzá, hogy a közösségé is, ahol az imádság, a fohász, a hálaadás mellett más lelki élménynek is helyet adhat a szakrális tér. Így vélekedett a fiatal református lelkész, Mezei-Ablonczy Péter és a helyi civilszervezet, a Csabdi-Vasztély Jövőjéért Egyesület, amikor ide hirdette meg Dévai Nagy Kamilla előadói estjét. Az éppen külső felújítás alatt álló szép kis templom megtelt, hangulatával kellően megalapozva az előadóművész műsorát. Az ötven éve pályán lévő krónikás – akár Tinódi Lantos Sebestyén kései női utódja – rendszereken és zenei divatokon átívelőn, töretlen népszerűségnek örvend ma is, különösen a személyes találkozások alkalmával.

A külsőre is szép, érett hölgy nem dacol az idővel, vállalja korát és azt az értékrendet, amiért 1968-ban először lépett a nagy nyilvánosság elé. A csabdi esten sokat és színesen mesélt pályája kezdetéről, betekintést engedett magánéletébe és érzelmeibe, elmesélte súlyos balesetét, s gyógyulásának csodáját. Közben énekelt, dalolt, verselt, kézben tartotta közönsége figyelmét. Mögötte, a szokásosan dísztelen református templom szószéke fölött a kicsiny, mégis megrázóan beszédes töviskorona emlékeztetett Jézusra, a hely szellemiségére. Egymást erősítette a környezet, az összekapcsolódó érzések, s a kézzel foghatóan létrejött harmónia, lelki híd a jelenlévők között.

Bevezetésként Illés Richárd zenetanár és felesége, Fazekas Orsolya, valamint Bezsenyi Péter énekeltek a hazáról, a szeretetről és a szerelemről – s Dévai Nagy Kamilla első akkordjai és dalai s az Úrnak tisztelegtek. Egyik legszebb zsoltárunk, a „Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik, lelkem úgy óhajt Uramra és hozzá fohászkodik.” A 42. zsoltártól induló művész saját megzenésítésű nagy magyar verseinkkel érkezett el Máraihoz, 1956-hoz, a sorsfordító események megidézéséhez – mindannyiunknak van ezeréves történelmünkről élménye, genetikus emlékezete. Dévai Nagy Kamilla, aki Guiness-rekorderként a legtöbb idegen nyelven énekelt a világ számos pontján, mintha dalba foglalná sokunk ilyen közösségi érzéseit.