Lechner Judit tartott előadást a kolostorkertek gyógynövényeiről Kishantoson

Lechner Judit kertészmérnök, bio fűszer- és gyógynövény termesztő visszatérő vendég Kishantoson, a Mezőföld Népfőiskola szakmai napjain. A növények sokat elárulnak a táj „akaratáról” – állítja –, és a földet „meg kell kérdezni”, hogy mit akar.

Legutóbb a középkori kolostorkertek gyógynövényeiről és a magyarság virágairól tartott előadást a vidékfejlesztési központban.

Legrégebbi oklevelünkben, a tihanyi apátság 1055-ös alapító levelében 5 fa (fűz, mogyoró, berkenye, körte és som) neve szerepel. A Pray-kódex (1192-1195) az első olyan középkori magyar nyelvű szöveg, amelyben a kolostorkerti növények nagyobb számban fordulnak elő. A kódex része a többi között egy naptár is, amelyben minden hónaphoz egy-egy egészségügyi szabályt rendeltek.

Négy csoport

A kolostorkerti növényeket négy csoportra oszthatjuk: a középkor két legfontosabb virága, a rózsa és a liliom mellett gyümölcsfák, zöldség- és főzeléknövények, valamint a herbák fordultak elő hazánkban. A növények nagy része Európában is őshonos volt, de jónéhány arab kereskedők közvetítésével került az országba. A levendula Benedek-rendi szerzetesek révén terjedt el a kontinensen.

A kolostorokban a növénykultusz székhelye a kert. Miként a kolostori kultúrán épült fel egész civilizációnk, ugyanúgy egész kerti kultúránk is a kolostorkerten alapul. E kertek elsősorban a kolostorépületek belső udvarát foglalták el, de az épülethez közel eső kertrészek is ide tartoztak, mint ahogyan később a közelebbi és távolabbi tájak, melyeket a közösségek fokozatosan művelésük alá vontak.

Mediterrán fűszercserjék

Szóba kerültek Judittal a kolostorkertek gyógynövényei mellett mediterrán eredetű fűszercserjéink, helyük a kertben, illetve nevelésük, szárításuk, felhasználásuk és szaporításuk. Külön kiemelve a levendula, zsálya, rozmaring, kakukkfű, izsóp, ruta, borsikafű, kövirózsa és tárkony szerepét a kertben és ugyanúgy a konyhában.

Lechner: „Biokertészeknek igazi kincs! ”

A pozsonyi kert (Posoni kert), a gazdák és a kertészkedők körében ma is ismert magyar nyelvű munka az első igényes összefoglalása a növénytermesztési és növénygondozási ismereteknek. Legyen szó díszkertről, veteményről vagy gazdaságról: Lippay János szinte mindenre választ adott már 1664-ben.

Biokertészeknek igazi kincs! – hangsúlyozta az előadó. Lippay háromkötetes, csodálatos nyelvezetű munkájában (Virágos kert, Veteményes kert és Gyümölcsös kert) a pozsonyi érseki kert növényeit, és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati tanácsait írta le saját tapasztalatai alapján.

A magyarság régi kedvencei

A körképből a magyarság régi kedves házikerti virágai sem maradhattak ki. Hallhattunk a többi között a telekvirágról, a májusi margarétáról, a sárga sásliliomról, a Boldogasszony rózsájáról. A kereszténység, a középkor koszorúvirágairól, de szimbólumokról, regékről is. Sőt, több százéves kertkultúránk bizonyítékáról, M S mester: Vizitáció című festményéről. És a megkerülhetetlen Rapaics Raymund botanikusról úgyszintén.

Lechner Judit a Kishantosi Csodakert fűszer- és gyógynövényeit is bemutatta, a szaporítás módszereinek útmutatójával egyetemben.