Szécsi Katalin Zs. és Szarka Tamás műveit állítják ki a Pelikán Galériában

Egyszerre kelt könnyed és nehézkes, éteri és materiális hatást a Pelikán Galériában látható kiállítás anyaga. A két alkotó, Szécsi Katalin Zs. és Szarka Tamás műveikkel azt fogalmazták meg, azt próbálják láttatni, mit jelent számukra az a bizonyos mindent átható, mindenen átszűrődő, minden mögött ott lapuló lényeg, a változatlan állandóság. Innen a tárlat címe: Szubsztancia.

A szubsztancia gondolata Katalinnak köszönhető

Szécsi Katalin Zs. festőművész és Szarka Tamás keramikus egészen másként alkot, mást hívott elő belőlük a kiállítás témája. A közös nevező azonban a művészet nyelve, a lényeg vizuális kifejezésének vágya. S jó tudni, hogy mindkét művész szaktanár a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban.

A tárlat gondolata és annak címe Katalinnak köszönhető. Úgy vallott erről: mindenkinek van adott életkora, életérzése, körülveszi valamilyen társadalmi közeg, ebben igyekszik dolgozni, működni, boldogulni. Ugyanakkor létezik az őt körülölelő, végtelen világ hatása. Mindezekből kiindulva tudja megfogalmazni mindazt, amit gondol. A tárlaton minden műalkotás külön-külön és együtt is a lényeget fogalmazza meg, két különböző nemű, más-más területen és másként alkotó ember által. Mindketten arról a bizonyos lényegről szeretnének azonban beszélni, a művészet eszközeivel.

Egészen másként alkotnak

Katalin többnyire színes, érdekes alakokat ábrázoló képei körülbelül tízéves alkotóperió­dus munkáját, gondolat- és érzelemvilágát tükrözik. Ebben az időszakban a művész nagyon sok technikával dolgozott, a tárlatra azonban összeállt egy egységes kép. Itt főleg a színek és a mögöttes tartalom volt a fontos. Mindegyik mű a szívéhez nőtt, jelentős számára. Általuk tipizált gondolatok, érzelmek is megjelennek, amelyek bárkire vonatkozhatnak.

Katalin a világ kétpólusosságának, az ellentéteknek a kifejezését is fontosnak tartja. Alkotásai történetek a folytonos kapcsolatteremtésről, megfeszíttetésről minden és semmi között – vallotta. Itt formailag lírai képekről van szó, a tartalom viszont drámákat közvetít.

Szarka Tamás kerámiái épp a légies, nőies munkák ellentéteként jelennek meg. A súlyos, nehéz érzetet keltő, fémet utánzó kerámiák igen férfiasak. A címek fogódzót adhatnak a nézőnek: a Nyomástartály például kifejezi azt a fesztültséget, nyomást, amely olykor áthatja az emberek napjait. Durva, fémes, hideg állapot ez, a puszta tárgyi megjelenésben és azon túl is – fogalmazott a művész.

Az ipari formákból, csövekből összeállított figurák emberi tartalmakat hordoznak, és egy letűnt korszakról mesélnek.

Szarka Tamás egyébként – Katalinnal ellentétben – jellemzően hamar túlesik egy-egy alkotói perióduson. Nincs mindig türelme aprólékosan végigvinni, kidolgozni egy-egy gondolatot, hanem örömmel belekap egy másikba. A Szubsztancia anyagához a szikra egy utazás alkalmával keletkezett: egy katedrális mellékajtaja erősen kovácsolt lemezekkel volt bevonva. A látvány olyan mélyen megmaradt benne, hogy eköré építette föl a kiállítás anyagát, ez hívta elő a kerámiák formai megjelenését. A munkának a tárlat megnyitása előtt pár hónappal állt neki, így még az utolsó napokban is égetett.

November 2-ig még látogatható

A végeredmény egy minden tekintetben érdekes, kettős anyag lett, amely mindkét alkotót meglepte.

Műveiken keresztül láthatóvá válnak, élesen elkülönülnek a köztük lévő különbségek, ám közös pontokat is találni.

A kiállítás november 2-ig még látható.