Mits Gergely, a könnyűzene zongoracipelője

A könnyűzenész képző tanszék 2007-ben állt fel. Az alapításkor hét évnyi irányító rutin munkált Mits Gergelyben, hiszen már 2000-ben iskolaigazgató volt, 23 esztendősen! A Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola alapítója, vezetője volt. Az ország első könnyűzenei szakközepe volt az intézmény.

Miért vág bele egy huszonéves srác iskolaalapításába? Majd – miközben lubickolhat a könnyűzene adta, teremtette sikerben, miért viszi ezt tovább, s alapít főiskolai tanszéket?

– Így alakult – válaszolta röviden Gergő, aki 2000-ben jazz-basszusgitár előadóművész és tanárként végzett a Zeneakadémián, 2002-ben csatlakozott a United zenekarhoz, de játszott mások mellett Charlie-val és Cserháti Zsuzsával is.

– Én abban hiszek, hogy az élet lényege: legyenek céljaink és álljunk ki bizonyos ügyek mellett – fogalmazott. Számára ez az ügy a könnyűzene.

– Mindig úgy igyekeztem élni, hogy a saját személyem soha ne előzze be azt az ügyet, amelyet szolgálok. Igyekeztem mindig kellő alázattal dolgozni, s nem fürdőzni az egómban – szólt már hosszabban a motivációt vizsgálva önmagában. – Édesapám, édesanyám pedagógusok voltak. Keresztapám, Vörös Tamás, szintén. Ő volt az első nagybőgőtanárom. Neki köszönhetem, hogy zenész lettem! Meggyőződésem, hogy abban dől el a zeneiség, a kultúra szeretete, hogy egy gyereknek otthon milyen könyvet adnak a kezébe, milyen képek lógnak a falon, milyen zenét hallgatnak. Nagyon fontos a családi indíttatás – folytatta a visszagondolást.

Gergő ének-zenei suliba járt, a Kodályba. Nemcsak a kórusművek, a klasszikus hangszerek érintették meg, de a hasonszőrű, vájt fülű diáktársakkal is húzták egymást előre. Nyolc múlhatott, amikor jó barátja, Cserta András egy Prince lemezt nyomott a kezébe. Döbbenetes hatással volt rá a „herceg”! Sokat sportolt: úszott, vízilabdázott, birkózott, karatézott.

– Végül kikötöttem az ökölvívásnál, a mai napig űzöm. A sportból adódóan kialakult bennem egyfajta rendszerszeretet és kitartás, illetve láttam, hogyan épülnek egymásra a dolgok. Azt gondolom, hogy azok a barátaim, kollégáim, akik egyébként nálam akkor is jó tíz évvel idősebbek voltak, ezt látták meg bennem, s ezért álltak mögém huszonéves koromban – fejtette ki.

– Azt éreztük, hogy az a fajta könnyűzenei oktatás, amiben mi voltunk, és aminek nagyon sokat köszönhetünk, bizonyos szempontból konzervatívan, mondhatom, hogy elitista módon közelített a jazztől különböző többi igényes könnyűzenei műfaj felé. Nemcsak jazz van világon! Ez volt az ars poetica, amely mentén ez az egész elindult – idézte fel a Lauschmannt előhívó attitűdöt.

Mits Gergő – Vörös Tamással karöltve – az Alba Regia Feszt, a 2014-ben újjáélesztett fehérvári jazzfesztivál főszervezője is. Büszkék, hogy folytathatják ezt a hagyományt. Rendre populárisabb, könnyebben értelmezhető, de jazzben jól megmártózott fellépőket hívnak, s a tapasztalat szerint ügyesen csábítják a közönséget az igényes könnyűzene szeretetére.

Szavazzanak

A hét jelölt közül hárman kapják meg az egymillió forinttal járó Fejér Megyei Prima Díjat, egyikük pedig a közönségdíjat, amely negyedmillió forintot ér. Utóbbiról a Fejér Megyei Hírlapban mellékelt szavazószelvény visszaküldésével olvasóink is dönthetnek. Online a fejer.vosz.hu vagy a szekesfehervar.hu honlapokon voksolhatnak.