Erdélyi Zsombor és Barna Krisztián a Boleróban is megmutathatja kiváló tánctudását

A táncszerető nézők már láthatták Zsombort és Krisztiánt a balettszínház egy-egy elő­adásán. Míg azonban korábban beugrósként táncoltak, addig mára teljes értékű tagjai lettek a társulatnak. Egerházi Attila választotta ki és hívta meg őket Fehérvárra, hogy szerepeljenek például a Boleróban is, amely kedden este lesz ismét műsoron.

Erdélyi Zsombort a musical csábította el

Van tehát két fiatal, akik a megyeszékhelyen kezdhetik táncos pályafutásukat. A budapesti, de már Fehérváron lakó Zsomborról megtudtuk: az első vonzalom a musical volt, az Erzsébetligeti Színháznál. Szeretett mozogni, jó adottságai voltak, szertornázott. Később azonban elkezdett tánciskolába járni, s ezt annyira megszerette, hogy az általános iskola végén úgy döntött: folytatja a táncosképzést. Így felvételizett az egyetem moderntánc művész szakára, amelyre fölvették, és mellette járt a Nádasi Ferenc Gimnáziumba. A jövőt illetően úgy gondolta, hogy elsősorban itthon szeretne maradni, hiszen még sokat tanulhat. Ám a külföldi karrier lehetőségét sem veti el hosszabb távon.

A Székesfehérvári Balett Színházat vezető Egerházi Attilát az egyetemen ismerte meg, amikor betanított nekik egy koreográfiát. Ezután Zsombor meghívást kapott egy projektmunkára, végül pedig fölajánlották neki a fehérvári szerződést. Ő szívesen csatlakozott az újonnan alakuló társulathoz, mert úgy gondolja: egyelőre itt szeretné magát fejleszteni.

A Ravel zenéjére készült Bolero című darabjukat nagyon szereti. Tele van energiá­val, szimbolizálja a férfi–nő közötti harcot, ugyanakkor lágy. A zene és a partnerek olyan dinamizmust hoznak ki belőle, amelyre korábban nem gondolt – fogalmazott Zsombor.

Barna Krisztiánnál minden a társas táncokkal kezdődött

Barna Krisztián táncos társához hasonlóan a modern tánc szakirányon végzett, egyelőre alapszakon. A tanári képesítést még nem szerezte meg, talán idővel arra is sor kerül – tudtuk meg tőle.

Az ő tánc iránti vonzalma a társas táncokkal kezdődött. Ötödikes általános iskolásként barátaival úgy döntöttek, kipróbálják ezt a műfajt. Zsombornak annyira megtetszett, hogy komolyabban is szerette volna megtanulni. Középiskolásként azonban megismerkedett a klasszikus balett és a moderntánc-alapokkal, s az élmény meghatározta pályafutását.

Mivel nem kisgyermekkorától balettozik, érzi, nehezebb dolga van azoknál, akik úgymond időben elkezdték ezt a fajta mozgást. A teste nehezebben alkalmazkodik, nem megy annyira könnyen a nyújtás, a tágítás. Megdolgozik azonban a jó eredményért, s mivel fejben nagyon koncentrál, ezért fizikálisan is tud teljesíteni.

Krisztián szintén itthon képzeli el a jelenét és a közelebbi jövőjét. Úgy véli: sok jó táncos és társulat van hazánkban, ezért is bízott abban, hogy valahol ő is kaphat lehetőséget.

Egerházi Attila nevét már ismerte, így örömmel vette, amikor az egyetem igazgatója nyáron fölkereste azzal: a koreográfus egy duóhoz keres beugró táncost. A Bla-bla-bla volt az, amelyben színpadon táncolt, ezután pedig Attila meghívta a társulatba, mert látott benne fantáziát. Zsombornak ugyan voltak egyéb tervei, ám ez olyan felajánlás volt, amelyre nem lehetett nemet mondani. Kecskemétről költözött Fehérvárra, de nem bánja. Jól érzi itt magát a többiekkel együtt, napjaikat kitölti a tánc.

A Boleróról ő is úgy nyilatkozott: elképesztő dinamikája van, sok energiát emészt föl, ugyanakkor ad is annyit az előadása. Tele van az egész szenvedéllyel, amelyet nyomatékosít, hogy három férfi–nő páros szerepel benne.

Tüzes táncok a Vörösmarty Színház színpadán

Az ifjak tehetségéről s arról, hogy valóban igen tüzes koreográfiáról van szó, meg­győződhet bárki, aki ott lesz október 16-án, kedden este a négy másik táncot is felvonultató esten a Vörösmarty Színházban. Az előtte szervezett, kötetlen, beszélgetős közönségtalálkozó 18.15-kor kezdődik a kávézóban.