Adoremus Dominum, avagy „Imádjuk az Urat!”

A kiállításon megtekinthető imakönyveket honnan válogatták össze?

– Az imádságos könyvek a Szent István Király Múzeum könyvtári gyűjteményéből származnak. A kiállításon harminc darab viszonylag jó állapotban lévő imakönyvet tudtunk kiállítani. Van köztük kicsit sérült is, különleges, fém veretekkel, kapcsokkal díszített bársonyborítású imakönyvek, amiknek a restaurálását a későbbiekben el szeretnénk végeztetni. A nyomtatott imádságos könyvek mellett egy Szentírás és két kéziratos imakönyv is megtekinthető, melyek egyediségükkel jelentős eszmei értéket képviselnek. A kiállításhoz kapcsolódik két enteriőr is, amelyben Varró Ágnes néprajzkutató kolléganőmmel együtt próbáltuk bemutatni az imakönyv szerepét a paraszti és a polgári kultúrában, megjelenését a lakásban, tehát az úgynevezett szent sarkot próbáltuk illusztrálni.

Milyen régre nyúlik vissza a könyvek eredete?

– Az imádságos könyvek az 1700-as évektől 1945-ig terjedő időszakból valók. Kiemelném például Pázmány Péter esztergomi érsek imakönyvét, amit 1772-ben Nagyszombaton nyomtattak ki. Zömében ajándékozás útján, hagyatékok révén kerültek a gyűjteménybe, de kis hányadát vásárlás útján szerezte be a múzeum az 1900-as évek első felében. A kiállítás illusztrációi is mutatják, hogy a könyveket elsősorban gyerekeknek ajándékozták, például elsőáldozás vagy bérmálkozás, konfirmáció alkalmából, de látható házaspár, fiatal lányok vagy templomba induló idős asszony, kezükben imakönyvvel.

Milyen imákat tartalmaznak?

– Az imakönyvek általában a hivatalos liturgiához kapcsolódó imákat tartalmaznak, amiket az istentiszteleteken mondanak el. Ezek mellett különböző alkalmakra, például hálaadásra, bűnbe esésre, bánatra, szenvedésre vagy épp halálesetre ajánlott imákat találunk bennük.

Miért jelentősek Fejér megye szempontjából?

– Az imakönyvek egy része helyi nyomdák terméke, a szerzők között székesfehérvári, Fejér megyei személyek vannak. Helytörténeti, helyismereti szempontból fontosak a helyi illetőségű személyek bejegyzései is. A magyar mellett német nyelvű imakönyvek is szerepelnek a kiállításban, hisz jelentős német ajkú lakosság élt Fejér megye területén.

Mi célt szolgálnak?

– A kiállítással érzékeltetni szeretnénk, hogy milyen célra adtak ki imakönyveket. Van, amit jeles alkalomra, mint például a nagyböjt vagy különböző vallási társaságok számára adtak ki, ami speciálisan az ő igényüket szolgálta. Az első és második világháborúban a frontra vonuló katonák számára is készültek imalapok, imafüzetek. Különböző pozícióban mutatjuk be őket: van, amit a címlapnál nyitottunk ki, olyan célból, hogy a könyv adatai láthatóvá váljanak a nézők számára, de olyan is van, amit szép illusztrációnál mutatunk be. Az előzéklapokon megtekinthetők különböző családi adatok, születési, házasságkötési, halálozási dátumok vagy egyéb fontos családi eseményre utaló bejegyzések. A könyvészeti leírás, fontosabb információk, érdekességek, amik az adott imakönyvhöz tartoznak, a vitrinek fölötti tablón olvashatók.

Az imakönyvek mellett milyen tárgyak kerültek még elő?

– Az imádságos könyvekbe apró tárgyakat helyeztek el emlékül. Ilyenek az imalapok, szentképek, melyeket sokszor búcsújárások során gyűjtöttek be a tulajdonosok. De előkerültek még lepréselt virágok, szentelt búzaszálak, négylevelű lóherék is. A kiállításon, egy vitrinben a múzeumi kollégák által behozott családi emlékeket, imakönyveket is kiállítottunk.