Talált illuziók és Minden Hiábavalóság a Fehérvár Szalonban

A tárlaton való részvételre ismét pályázni lehetett a fehérvári vagy a városhoz kötődő alkotóknak. Idén először megadott téma is volt: a barokk évéhez illeszkedve olyan műveket vártak, amelyeken megjelenik valahogy a barokk szellemisége, formavilága. A fotó-, képző- és iparművészeti alkotásokat rangos zsűri értékelte. Elnöke a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Radák Eszter festőművész volt, aki a megnyitón kiemelte: nagyon jó anyagot láttak, nehéz volt a válogatás, a zsűrizés. Végül öt művészt díjaztak, mi pedig műveikről kérdeztük őket.

Varga Gábor Farkas tervezőgrafikus, képzőművész Minden hiábavalóság címmel adott be egy egyedi memóriakártyát. Egy kétszer nyolc lapos csomagról van szó, amelynek grafikája a barokk kor festészeti jellegzetességére, a vanitas képre utal. E művek az elmúlást, a halandóságot érzékeltetik. Gábor ezt fogalmazta meg érdekesen, mai formában.

Mosberger Róbert Talált illúziók címmel fotóval nevezett a kiállításra. A képen egy belvárosi, dróttal elzárt utcarészlet látszik, amely mellett egy ablaküvegből visszatükröződik egy szép fehérvári barokk homlokzat. A hétköznapi helyszín, jelenet más értelmet kap, időutazásra csábít. Izgalmas hatásokat kelt a dróton lógó láthatósági mellény és a nejlonzacskó az emelkedett, a földdel egy szintre hozott épülethomlokzat látványával – erre hívta föl a figyelmet a művész.

Szegedi Csaba festőművész FLOW LO1 Róma (Trastevere) című képén szinte hullámzik a sok élénk színű, téglalapszerű forma. Az alkotó nem szeret kifejezetten pályázatra dolgozni, ám vannak olyan művei, amelyekből ilyenkor válogat. A FLOW egy római tartózkodás élménye alapján készült, a barokk emlékek hatására. A festmény a sokféle kulturális, történelmi réteg egymásra rakódását, valamint a Tiberis (Tevere) folyó hullámzását fejezi ki.

Pinke Miklós képzőművész két vegyes technikájú képpel nevezett. Mindkettő otthoni pillanatokat örökít meg „pinkésen”, a címek: Konyha és Szoba Rothko képpel. Az alkotó nagyon jó ötletnek, hagyománynak tartja a szalontárlatok megrendezését, mert itt amatőrök és profik együtt szerepelhetnek. Szentes Ottokár is díjazott lett, ám ő nem volt ott a megnyitón.