Hóbortos ultramodernek – Kiállítás nyílt a Műkertben

A sokakat vonzó megnyitón Cser-Palkovics András kifejezte, egy-egy ilyen gyűjtemény alkalmas lehet arra, hogy kedvet csináljon megismerni, megnézni más vidéki városokat. Akár – miután megnéztük a kiállítást – Kecskeméten sétálva rátalálhatunk a már száz éve is ihletet adó épületekre.

Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere felidézte, a 19. század eleje a fellendülés korszaka volt Magyarországon s Kecskeméten is.

– Megjelent a tehetős polgárság és az igény a művelődésre, elsősorban nagyon díszes épületek formájában – fogalmazott. – Kada Elek, akkori városvezető rájött arra, hogy önmagában az épületek, a kövek nem elegendőek arra, hogy hordozzák a kultúrát, ezért hívta meg Iványi-Grünwald Bélát és művésztársait, hogy az akkori nagybányai festőiskola egy részét hozzák el Kecskemétre – idézte föl a műkerti alkotók történetét.

Ifj. Gyergyádesz László, a vendégségbe érkezett múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője mesélt a képekről és az alkotókról. A Nagybányáról Kecskemétre „igazoló” fiatal művészek, az úgynevezett neósok zöme párizsi tapasztalattal érkezett a Műkertbe: újfajta látásmódot képviseltek.

Gyergyádesz elmondása szerint hagyományos polgári műfajok jellemzik a „hóbortos ultramoderneket”, ekképpen a tárlatot is. Eszerint a korábbi történelmi, illetve vallási festészet szemben határozhatók meg.

A kiállítás szórólapjain, plakátjain Faragó Géza Virágok között című festménye látható.

– A mai napig rengeteg kiállításra kérik tőlünk ezt a képet külföldről. Feltehetően azért, mert ez egy igazán furcsa festmény. Egyszerre képvisel egy nagyon régi és egy nagyon új irányvonalat. Faragó Géza plakátművész volt, plakátszerűen festett, alkotásaira jellemző a síkszerűség, miközben hozza az akkor új, párizsias eredményeket is – elemzett a szakember.