A Hungarikum zenélt a Szabadművelődés Házában

Mudris Anett és Kremnitzky Géza közel egy évtizede dolgozik együtt azon, hogy szépen, újszerűen, az eredeti műhöz méltó formában dolgozzanak föl magyar népdalokat, verseket. Saját műveket is alkotnak azonban, hogy még színesebb legyen a repertoár, amelybe ma már körülbelül 240 dal tartozik. Honlapjukon is olvasható mottójuk szerint a dalt előadni szeretnék, nem felhasználni, így ennek szellemében zenélnek.

A csütörtök esti koncerten változatos műsort hallhattunk, amelyben március 15-e alkalmából helyet kapott néhány katonadal feldolgozása is. Ezeken kívül elhangzott például moldvai és finn ének, versmegzenésítés, valamint ismert, kedves gyerekdalok, mondókák összefűzött változata is, könnyed, egyedi zenei kísérettel. Volt humoros, felelgetős ének, s szomorkás, szerelmet sirató – Mudris Anett hangján mindegyik hitelesen szólalt meg. Kremnitzky Géza ezúttal négy húros hangszerrel kísért: gitáron, ír buzukin, mandolinon és benjitaron játszott. Anett pedig olykor furulyákat fújt, és egy metalofon is a rendelkezésükre állt.

Mint Gézától megtudtam: a népdalok feldolgozásakor nem kötődnek egyetlen tájegységhez sem, és ezek még hosszú ideig kiapadhatatlan ihletforrást jelentenek nekik. Olyan énekeket választanak, amelyek eleve szépek, ezekhez ők csupán hozzátesznek saját, hosszú évek során kialakult zenei anyanyelvükből. Őrzik a hagyományt, ám modernizálnak is. A csöndes, közvetlen hangulatú koncert jó esti kikapcsolódásnak bizonyult, a közönség pedig annyira együtt élt vele, hogy több dalba be is kapcsolódott.